Eseménynaptár
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
Látnivalók
Máriabesnyői kegyhely Besnyő ősi települése többször lett lakatlanná viharos történelme során, a tatárok és a törökök pusztításának is áldozatul esett. A hatvani premontrei szerzetesek – IV. Béla király adományaként – közel 300 évig, 1214-től a török hódoltságig voltak birtokosai. Templomuk romjait találta meg, a XVIII. században lakatlan pusztaként számon tartott településen a Gödöllő környéki birtokok 1737-től új tulajdonosa, az ország egyik leggazdagabbja, Grassalkovich I. Antal. Az Istenfélő katolikus ember – külön pápai engedélye volt arra, hogy gyakori utazásain egy hordozható oltárnál vegyen részt a szentmisén – hálából harmadik felesége, Klobusiczky Terézia felgyógyulásáért, fogadalmat tett egy templom építésére a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Kérése teljesült, de fogadalmát sokáig nem teljesítette, jelet várt a templom Istennek tetsző helyére. 1758-ban, Hatvanból Gödöllőre hajtatva lovai megbokrosodtak a máriabesnyői útkanyarulatban, s ezt égi jelnek tekintve, a kápolna építését a régi premontrei templom helyén kezdte meg. Gazdag főurak körében szokás volt Mária názáreti házának (amely az itáliai Loretóban, a fölé épült bazilikában található) mását, un. Loretói kápolnát építtetni és itt az eredeti loretói Mária-szoborhoz érintett szobor-másolatot elhelyezni. Két kapucinus atya hozta 1200 kilométerről gyalog Besnyőre a cédrusfából készült, az épülő új templom oltárára szánt szobor-másolatot.1759. április 19-én Fidler János gödöllői kőműves – ahogyan álmában sugallatként kapta – a régi templom oltárromja alatt csontból faragott szobrocskát talált a földben. A Szűz Máriát a Gyermek Jézussal ábrázoló, vélhetően a XII. században készült, 11 cm magas és 4 cm széles szobor megtalálásának körülményeit gróf Migazzi Kristóf váci püspök hitelesítette. Grassalkovich gróf a családi ékszerek 23 briliánsából korona- és övdíszt készíttetett a Kis Jézusnak és Szűz Máriának, és a szobrot kristályüveges ezüstszekrénykében, a gödöllői kastélykápolnában helyezte el. Az 1761. augusztus 15-én felszentelt besnyői kápolna oltárára a loretói – később aranyozott ezüstkoronákkal díszített – szobor került. Az első ima-meghallgatások – egy gödöllői mészáros lebénult keze lett újra egészséges – után ideözönlő zarándokok fogadására a templom bővítését határozta el a gróf. A dombra épült kápolna miatt, a gödöllői kastélyt is tervező Mayerhoffer András építész különleges, többlépcsős építészeti megoldáshoz folyamodott. Először megépítette a Loretói kápolna (a jelenlegi szentély) alá a Grassalkovichok családi kriptáját és az alsó templomot, majd ezek tetejére az 1771. március 17-én felszentelt felső templomot (itt áll most a szembemiséző oltár). | |
Keresés
Aktuális
Városimázs filmek
- Gödöllő, a szívek városa - imázsfilm, a Rokkka együttes Hagyomány című dalára
- Erzsébet-bál sajtótájékoztató
- Nádassy László: A tacskó (Nőnap Gödöllőn)
- Gödöllő Királyi Kastély EU tanácsterem
- EU elnökség Gödöllőn
- Mozart: Egy kis éji zene - Varnus Xavér és a Talamba együttes
- Mária Terézia és Erzsébet királyné a Gödöllői Királyi Kastélyban
Filmek - Barokk Év Gödöllőn
- Barokk Év Gödöllőn 2011 - megnyitó
- Barokk Év Gödöllőn az M1-en
- Mária Terézia szobra Gödöllőre érkezik
Filmek - Nőnap Gödöllőn
Ezt látni kell!
Gödöllői Királyi Kastély
Magyarország legnagyobb alapterületű barokk műemlék-együttese, a Grassalkovich I. Antal gróf (1694-1771) megbízására 1735 után épült Grassalkovich-kastély...
Bővebben
Nagyboldogasszony Bazilika
| Copyright © 2010 Gödöllő város Önkormányzata |
Adatvédelem|Médiaajánlat Impresszum|Technikai információk|Oldaltérkép |
Powered by Webgyár Design by Monokrome Vision |