(Cselekmény)
Három eladósorban lévő lány, három özvegyasszony és három férfi verseng egymással: mind házasodni akar. A karnevál idejére Velencébe látogató idegen lovag felbolygatja az amúgy sem csendes velencei terecske mindennapjait, a félreértések sorozata amolyan olasz módra, hirtelen fellobbanó féltékenykedéshez és oktalan veszekedésekhez, sőt, verekedésekhez vezet, míg végül mindenki párjára talál...
Három fiatal lány, három koros asszony - valamennyien férfira éheznek. Vajon kinek van nagyobb esélye? Három férfi. Mind szerelemre vágyik. Vajon összejön-e nekik? Valamennyien jönnek-mennek a téren, a terecskén, egymást figyelik, lesik, féltékenyek és jólelkűek, irigyek és adakozóak. Közben persze mulatságos dolgok történnek velük, különös helyzetekbe keverednek. Mire eltelik a nap, minden tisztázódik, mindenki megtalálja a maga boldogságát, de mindeközben valamennyien le is leplezik magukat.
Akármikor és akárhol játszódhatna mindez, de ezúttal Carlo Goldoni XVIII. századi Velencéjében vagyunk. Goldoni nagyon ravasz és szellemes szerző. Látszólag számunkra idegen embereket ábrázol, idegen környezetben, de szinte észrevétlenül rántja magával a nézőt, aki idővel a saját ismerőseit, barátait, környeztetét kezdi látni. Goldoni jól ismerte az emberi jellem állandó vonásait, azokat, melyekkel mi is naponta találkozunk.
Látszólag nem történik semmi. Ám szokásos csetepaték, a napi perpatvarok közt lassan igazi emberi sorsok, szenvedélyek, szerelmek és barátságok sora rajzolódik ki. Goldoni jó néhány vígjátéka méltán honosodott meg színpadjainkon. A Terecske talán a kevésbé ismertek közé tartozik. Méltánytalanul. Épp ideje fölfedezni ezt a kitűnő művet, mely színésznek, nézőnek egyaránt derűs órákat szerezhet.
A helyszín egy velencei terecske, télen, a karnevál idején. A fánkárus Orsola fia, a fiatal Zorzetto, kezében egy Venturina nevű szerencsejátékkal jelenik meg, és invitálja a környező házak asszonyait, hogy próbáljanak szerencsét.
Donna Catte és lánya, Lucietta, Fabrizio unokahúga Gasparina, valamint Agnese és anyja, donna Pasqua vannak jelen. Anyák és lányok nekifognak a játéknak, majd vitatkozni kezdenek. A tét a szerencsét hozó kártyalap, a napkártya elnyerése. Gasparina, ki magát előkelőbb származásúnak tartja a többieknél, gúnyt űz Orsolából és kicsúfolja portékáját. Pasqua és Catte párbeszédét halljuk, ami főként pletykálkodásból és mások ócsárolásából áll. Bár Catténak már nincs egy foga sem Pasqua pedig süket, mégis mindketten azt tervezik, hogy miután férjhez adták lányaikat, maguk is megházasodnak. A Velencébe látogató nápolyi lovag megpróbálja elcsavarni a lányok fejét. Leginkább Gasparina és Agnese tetszik neki. Lucietta egyre türelmetlenebbül várja jegyesét, Anzolettót, a fiatal kelmekereskedőt. Késlekedését megbosszulandó úgy tesz, mintha engedne a lovag közeledésének, amivel felszítja Anzoletto féltékenységét. A szerelmesek hajbakapnak.
Donna Pasqua és donna Catte egyedül vannak a terecskén. Pasqua sepreget. A két asszony gyermekeiről beszélget. Orsola szeretné, ha Pasqua lánya, Agnese, feleségül menne fiához, Zorzettóhoz és Pasqua ebbe a tervbe szíves-örömest bele is egyezik. Belép Agnese, kinek Donna Orsola rögvest hízelegni kezd. A két asszonyság ezután elvonul, hogy a házasságról beszélgessenek. Lucietta csípős megjegyzésekkel illeti Agnessét. Mint kiderül, ennek féltékenység az oka; azzal vádolja, hogy túlságosan is érdeklődik Anzoletto iránt. A két barátnő azonban hamarosan kibékül. Agnese egy bársonyvirágot ígér barátnőjének, ám az ajándékot Zorzettónak kell elhoznia tőle és átadnia Luciettának. Agnese, annak ellenére, hogy Zorzetto már a jövendőbelije, alaposan lehordja a fiatalembert. Lucietta játékosan gúnyolódik barátnőjével, és hogy megvigasztalja Zorzettót, behívja a szobájába. Anzoletto éppen ebben a pillanatban érkezik meg és együtt találja menyasszonyát Zorzettóval. Roppant haragra lobban és dulakodás kezdődik a két fiatalember közt. Zorzetto anyja, Orsola megérkezése vet véget a verekedésnek. Orsola Luciettát vádolja a bonyodalmakért. A veszekedés Agnese, majd Catte megérkezésével tovább folytatódik; utóbbi védelmébe veszi Luciettát. Megjelenik a lovag és megkísérli kibékíteni a terecske lakóit. Miután mindannyian hazatértek, a lovag azt tanácsolja Pasquének, hogy rendezzen táncos mulatságot. A színen a lovag és Gasparina látható. Bókokat és hízelgő szavakat váltanak.
Catte és Anzoletto vitatkoznak. Az asszony szemére veti Anzolettónak, hogy milyen lassan szánja rá magát a döntésre, hogy elvegye lányát, Luciettát. Az esküvő időpontja már aznapra van kitűzve. Catte alig várja, hogy bejelenthesse a hírt Luciettának, Anzoletto pedig azon van, hogy ebben megakadályozza őt. Amint Anzoletto elmegy, Catte késlekedés nélkül elmondja az örömhírt lányának. A szereplők a „semola” nevű szójátékkal vannak elfoglalva. (Ennek lényege, hogy pénzérméket raknak egy kupacba, majd ezt kisebb kupacokra osztják szét s minden játékos választ magának egy pénzhalmot.) A játék azonban csakhamar kiabálásba és veszekedésbe fullad. Fabrizio megpróbálja lecsillapítani a kedélyeket, de mindhiába. Csak annyit ér el vele, hogy a nők gúnyolódásának céltáblájává válik. Anzoletto dühbe gurul, mikor meglátja Luciettát az utcán játszani. Ennek ellenére átadja neki a jegygyűrűt és felkéri a lovagot, legyen esküvői tanúja. A lovag felajánlja, hogy mindenkit megvendégel vacsorára. A menyasszony és barátai óriási eszem-iszomba fognak. Gasparina kéreti magát és jelenetet rendez mielőtt elfogadná a vacsorameghívást. Ragaszkodik nagybátyja jelenlétéhez, aki azonban nem kíván részt venni a mulatozásban. Mindannyian elindulnak a fogadóba.
A lovag kilép a fogadóból és Gasparinába botlik, aki eddig nagybátyjával vitatkozott kint a fogadó előtt. Visszatér Fabrizio is és elmondja a lovagnak, hogy Gasparina apai ágon nemesi származású. Erre a lovag is felfedi kilétét. Bár egyikőjük sem mondja ki, mindketten arra gondolnak, hogy itt igen előnyös házasságot lehetne kötni. A vacsoravendégek mindeközben buzgón boroznak a fogadóban és köszöntő köszöntőt követ. Fabrizio úgy dönt, új otthont keres, ahol békében élhet. Alaposan lehordja Gasparinát „műveletlensége” és „rossz neveltetése” miatt. A lovag berzenkedve kifizeti a vacsorát. Ismét találkozik Gasparinával és feltárja előtte szívét: szerelmet vall. Mindannyian rossz hangulatban térnek haza.
Fabrizio és Gasparina elköltöznek egy nyugalmasabb helyre. Ismét megjelenik a lovag, hogy megkérje Gasparina kezét, de a lány nagybátyja nem bízik benne. A terecske lakói közben megvitatják a történteket. Anzolettóban ismét felizzik a féltékenység, mikor Luciettát donna Orsola lakásában találja. Az egyre hevesebb indulatok a brutalitásig fokozódnak – Anzoletto pofon üti a lányt és visszakéri tőle a gyűrűt. A szerelmesek azonban hamarosan ismét összebékülnek. Agnese elmondja Orsolának, mi történt és azt állítja, hogy Anzoletto pocskondiázta Zorzettót. Zorzetto felbőszül és bosszút esküszik. A két férfi egymásnak esik. A lányok megpróbálják szétválasztani a dulakodó fiatalembereket. Az anyák is megpróbálkoznak a fiatalemberek szétválasztásával. Ismét a lovag lép közbe és megkísérli helyreállítani a rendet. A felek békét is kötnek, amikor a lovag újra felajánl a társaságnak egy pompás vacsorát, és egyben bejelenti, hogy elveszi Gasparinát. Anzoletto és Lucietta is bejelentik házasságukat. Gasparina búcsúja Velencétől.
A belépés ingyenes.
