2021. szeptember 17. , 09:21
Köszöntjük Zsófia nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2017.09.23 18:20
Szerzetesek eledele
Nyomtatható verzió

A Szerzetesek asztalánál címmel nyílt kiállítás szombat délelőtt a Premontrei Auditóriumban. A gazdag összeállítás ízelítő dr. Saly Noémi, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum munkatársa nemrég megjelent azonos című könyvének anyagából. A szerző a 2016-os Szerzetesek évéhez kapcsolódóan gyűjtötte össze a különféle szerzetesi étkezési hagyományokat, ételek és italok készítésének titkait, a fogyasztási szokásokat. A megnyitót a kiállítás megálmodója és kurátora, dr. Saly Noémi sok humorral fűszerezett előadással nyitotta meg. Közreműködtek a Premontrei Kántorátus énekesei.

S, hogy milyen is volt a szerzetesek asztala? Ki gondolná, hogy az egykori szerzetesrendek igazi kulináris élvezetet nyújtottak? Pedig elég csak arra gondolni, hogy Franciaország a sajtok hazája és a több mint 400 féle sajt legtöbbjét még ma is szerzetesek készítik, vagy egykori szerzetesek receptje alapján készül. És most ne csak a nálunk legismertebb trappistára gondoljunk!
És miért is itt terjed el a sajtgyártás? Egyszerűen azért, mert a tejet nem tudták naponta a piacra szállítani, így valamit kezdeni kellett vele, hogy elálljon. De, ha már a legismertebb "magyar" sajtot említettük, akkor illik ismerni a történetét is. A ciszterciták készítették a Notre -Damme de la Trappe monostorban 1662-től. Innen ered a magyar neve is, Franciaországban ugyanis Port-du-Salut néven ismerik.
A sajt mellé természetesen kell friss finom ropogós kenyér is. Kevesen gondolnák, hogy a ma ismert kenyér eredete is Franciaországhoz köthető. Az 1100-as évekig csak a kőlapon sült lapos kenyeret ismerték, a szerzetesek kezdték el a kelesztett kenyér sütését. A svájci Saint Gallen bencés apátság pékműhelyében a X. században napi 1000 kenyeret sütöttek.
A sajt és a kenyér mellé elengedhetetlen a bor. Igaz, régen még az újbort értékelték igazán, aminek az volt az oka, hogy a bor tárolásának a körülményei legtöbbször nem voltak megfelelőek, így az óbor sokszor már nem igazán volt élvezhető. És ha szerzetesekről van szó, akkor természetesen a miseborról is beszélnünk kell. Az igazi misebor ugyanis csak és kizárólag szőlőből készül, minden adalékanyag hozzáadása nélkül.
De a bor mellett készült még a rendeknél sör és likőr is. Sört apácák is főztek, sőt, egyes adatok szerint néhány rendben elő volt írva a sör napi fogyasztási mennyisége, ami pontosan 5 korsó volt.
A világ leghíresebb kolostori likőrje a francia Benedictine és a karthauzi Chartreuse, melyek receptjeit mind a mai napig mindössze két apát ismeri csak. Így, ha ne adj Isten hirtelen mindkét apáttal egyszerre történne valami, akkor örökre elköszönhetnénk a likőrök likőrjétől.
Természetesen folytathatnánk még a sort mi mindent köszönhetünk a szerzeteseknek, de akit igazán érdekel, az tekintse meg a Premontrei Auditóriumban megnyílt kiállítást, vagy szeptember 26-án 18 órakor látogasson el a városi könyvtárba, ahol Saly Noémivel Balogh Péter Pius O. Praem perjel beszélget majd most megjelent két könyve, a „Szerzetesek asztalánál” és a „Spájz” kapcsán.












Látogatottság: 848
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése