2021. szeptember 19. , 12:26
Köszöntjük Vilhelmina nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2015.09.20 19:03
Kávéházi esték: Ady és múzsái
Nyomtatható verzió

"Szerelmünk, Ady!" címmel beszélgetett a költőről és múzsáiról a Kávéházi esték vasárnapi programján Gaálné dr. Merva Mária irodalomtörténésszel, a városi múzeum nyugalmazott igazgatójával a műsorvezető L. Péterfi Csaba a Királyi Váróban. Az esten a téma irodalmi és zenei illusztrálásával közreműködött Buka Enikő (próza és ének), Fodor László (zongora és klarinét) valamint Tóth Emese (próza).


Ady Endrét (1877-1919) napjainkig a legnagyobb költők között tartjuk számon. Olvasni sem könnyű a verseit, írni talán még nehezebb azokról. Úgy tűnik, már mindent tudnak életművéről az irodalomtörténészek. Beszélni vagy beszélgetést hallgatni róla, azonban mindig érdekfeszítő. A Kávéházi esték szereplői erre vállalkoztak a folyton változó világot jelképező Királyi Váróban – csak a két órás együttlét alatt két tucat vonat robogott el a síneken –, ahová megidézték a száz évvel ezelőtti, már emlékké alakult tényeket.

Léda – azaz Brüll Adél – nagyvilági dámaként került a nagyváradi hírlapíró látókörébe.  Az Adytól öt évvel idősebb „végzet asszonyának” katonatiszt vőlegénye volt, de a főhadnagy a leendő „bankár-nász” csődje után áthelyeztette magát egy másik garnizonba.

Adél Diósy Ödönhöz ment feleségül, akivel Párizsban telepedtek le, ahonnan rendszeresen hazalátogatott Nagyváradra. Ott ismerkedett meg Adyval, aki a Nagyváradi Napló újságírója volt. A Nyugatra vágyó fiatalember az ő segítségével jutott el Párizsba, ahonnan több hazai lapot is tudósított. Diósy Ödön nem bánta, hogy újdonsült felesége a költő szeretője lett.

Ady költészetébe – és a magyar lírába - új korszakot hoztak a tabudöntögető Léda-versek.

Az 1903-től 1912-ig tartó kapcsolatnak azonban nem volt jövője, Ady ugyanis alkalmatlan volt házasságra. Lakás nélkül, borral, napról-napra élt. Bár igen gyorsan tudott regenerálódni, Léda eltartására alkalmatlannak látszott.

Léda 40, Ady 35 éves volt, amikor megszületett az „Elbocsátó, szép üzenet”, ami minden volt, csak „szép” nem, arra mindenesetre bizonyítékként szolgált, hogy nehéz művész párjának lenni.

*

Léda után „kis női csukák” jöttek. Böhm Aranka, Dénes Zsófia…

Csinszkával – Boncza Bertával – 1911 óta levelezett Ady. Sokáig talonban tartotta a „kislányt”, akivel 1914-ben találkozott először, s akit egy évvel később feleségül vett. Nem minden nehézség nélkül, mert a csucsai lány házasságát csak a nagymamája támogatta. Ady viszont különösen ragaszkodott a feleannyi éves, vele együtt kisnemesi származású, művelt, érdeklődő, művészeteket kedvelő szerelméhez. Még Tisza Istvánnak is írt, hogy segítsen az árvaszék engedélyét megszerezni a házasságkötéshez.

Csinszka hamar felmérte, ő lesz az ápolója a nagybeteg költőnek. Két évig Csucsán éltek, majd Pestre költöztek. Kapcsolatuk emlékét a Csinszka versek őrzik.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy valójában Berta nevezte el Adyt egy akkor futó színdarab szereplőjéről Csacsinszkynek, majd ezen fordítva keresztelte el őt a költő Csinszkának.

*

Léda is, Csinszka is túlélte Ady Endrét. Csinszka a festőművész Márffy Ödön felesége lett.

Bár a Királyi Váró csak kőhajításra található az Ady sétánytól, Ady sosem sétált Gödöllőn. Diósy Ödön 1925-ben vett egy tízszobás házat a kastély mellett, ott éltek Lédával a Pesten töltött téli hónapok kivételével. Felesége galambokkal és kutyákkal vette körül magát. Az elpusztult ebeket perzsaszőnyegbe takarva hantolta el, a helyüket a Jamboreen szerzett kopjafákkal jelölte meg. Léda „közvetítésével” kapta a sétány a költő nevét.

*

A következő Kávéházi estére decemberben várják majd a közönséget.











Látogatottság: 995
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése