2021. szeptember 24. , 10:49
Köszöntjük Gellért, Mercédesz nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2015.04.24 20:51
Duflexes művészek kertje
Nyomtatható verzió

  Április 24-én nyílt meg a Duflex Fotográfiai Stúdió Művészetek Kertje című tárlata a Művészetek Házában. Az eseményt Danis János, a Duflex művészeti vezetője nyitotta meg, aki a képekkel kapcsolatban elmondta: A tárlat a gödöllői fotóművészek kertjét hivatott bemutatni; persze nem a valóságban, hanem fényképek útján, amiket a világ különböző tájain, pontjain – például Japánban, Rómában, Magyarországon és természetesen Gödöllőn – kaptak lencsevégre az alkotók.


Ezt követően pedig egy kis kerti időutazásra invitálta a megjelenteket:
Ha a kertre gondolunk, akkor az egész emberi élet egy nagyon korai időszakából származó színtérről beszélhetünk. Már az ókori Mezopotámiában is felbukkantak, az első írásos emlékek pedig az i. e. 7 századból eredeztethetők.
A kerthez szorosan kapcsolódott az építészet is: az első kertek tulajdonképpen épített kertek voltak (Egyiptomban a fáraók kertjei), körülötte fás ligetekkel körülölelve.
Az ókori Görögországban szorosan kapcsolódott a kulturális élethez, magához a művészethez a kert hagyománya. A görögök hoztak létre elsőként labirintus alakúakat (ilyen például a krétai palota labirintuskertje), ráadásul náluk szerepelt először az a kifejezés, hogy „szép kert”; az Adonisz-kertben cserepes növényekkel is lehetett találkozni. A botanika tudománya is hozzájuk köthető, amit később a rómaiak is átvettek és fejlesztettek tovább. Náluk jellemző forma volt a villák kertje. Ekkor alakultak ki az olyan fő díszítő részek, mint az oszlopok, a pergolák, a lelógó, lecsüngő kertelemek, amiket különböző fafajták egészítettek ki.
A római örökséget a középkorban a kolostorok vitték tovább. Nyugat-Európa egyes helyein még ma is nagyon jól láthatók ezek a kolostor-kertek, melyek két részre tagolódnak: az egyik a termelőkert, a másik pedig az elmélyülést segítő pihenőkert.
Az igazi robbanás a felvilágosodáshoz köthető: létrehozták a botanikus kertet, ahol az egész világból összegyűjtött különböző növényeket mutatták be. A kertek fénykora a XVII. századra esik; ekkor Nyugat-Európában csodás „művek” jönnek létre, gondoljunk csak a Versailles-i palota kertjére, ahol a művészet és a kertépítés szerves egységet alkot egymással: millió szobor, csobogók, szökőkutak, tavacskák, útrendszer alkotja a kert egészét. Magyarországon is ekkoriban kezdtek elterjedni a botanikus kertek.
A mai kertek sokfélék: ide sorolhatjuk egyrészt a közparkokat, másrészt az ember saját kertjét, ami lehet a balkonon néhány növény, lehet az udvaron számtalan virágos ágy, de lehet gyümölcsös- vagy díszkert is, illetve ezek kombinációja. Emellett nem szabad elfeledkeznünk egyik büszkeségünkről, a szőlőskertről sem. Ezen típusok a kiállított képeken is megtalálhatóak.
A tárlaton a Talamba Ütőegyüttes két tanítványa, Márta Boldizsár és Zombor Bercel muzsikált.
Kiállító művészek: Danis János, Herbai Judit, Kállay Mihály, Kondor Edit, Merkl Kinga, Mészáros Annarózsa, Pető István, Samuné Tusor Mária, Szokob Edit, Tóth Péter, Winkler Csaba.
A kiállítás a „Művészetek Kertje – Gödöllő, 2015” tematikus év része.













(c) Reményi Krisztián felvételei


Látogatottság: 1587
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése