2021. szeptember 28. , 01:24
Köszöntjük Vencel nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.06.28 19:02
Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója - plenáris ülés
Nyomtatható verzió

Hagyományosan a Himnusz eléneklésével vette kezdetét június 29-én a Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója Gödöllőn.  A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által megrendezett kétnapos tanácskozásnak a Királyi Kastély ad otthont. Az esemény fővédnöke dr. Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke.


A világtalálkozót dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, polgármester nyitotta meg, majd dr. Sólyom László, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza elnöke és Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese mondott köszöntőt. 

A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját első alkalommal 1996. júniusának utolsó hétvégéjén rendezték meg, s azóta kétévente találkoznak a településvezetők, akik között nagy számban képviseltetik magukat a határon túli területekről is – mondta köszöntőjében dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere. 
A rendezvény célja, hogy lehetőséget nyújtson a szakmai tapasztalatcserére, amire nagy szükség van most, amikor az önkormányzatokat érintő döntések nagy intenzitással zajlanak. 

A világtalálkozón résztvevő polgármesterek közössége összekovácsolódott, megszilárdult a találkozó szellemisége, tényezővé, divatos szóval élve erővé vált – jelentette ki Sólyom László, a Magyar Köztársaság volt elnöke, a rendezvény fővédnöke. 
Mint mondta, a kilenc világtalálkozó alatt a világ sokat változott, s folyamatban vannak az önkormányzatokat érintő változások is. A volt köztársasági elnök beszédét az önkormányzáshoz való alapjognak, és a nemzet egysége gondolatainak szentelte. 
A gyakorlati küzdelmekhez és az érdekérvényesítéshez az alapok biztonságára van szükség, különösen akkor, amikor a mai politika tele van improvizációval. Új Alkotmány és új önkormányzati törvény van, de az önkormányzatiság alapelve, és a nemzet egysége – ami ennek a világtalálkozónak az alapgondolata, nem változott. 
Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az alaptörvényből kimaradt az önkormányzáshoz való alapjog, az önkormányzati törvény szerencsére már leszögezi azt. 
- Hogy mi a jelentősége annak, hogy az önkormányzáshoz való jog alapjog?  Ezt nem az államtól kapja a közösség, ebben a helyi autonómia jelenik meg. Ez rendkívül fontos – jelentette ki Sólyom László, aki úgy fogalmazott: A helyi közösség - épp úgy, mint az egyén - autonóm az állammal szemben. A két dolog elkülönül egymástól. Ez az alaptétel továbbra is érvényes. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az önkormányzatoknak saját választói vannak.
A világtalálkozó másik alap pillére a magyar nemzet egysége – mondta Sólyom László. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény helyesen tisztáz két fogalmat: a kulturális és a politikai nemzet fogalmát. Ez a kettő nem esik egybe, de egymás mellett él. Nem siratni kell Trianont, hanem reális önképet kell alkotni. Ebben példát mutatnak a határokon túli magyar polgármesterek. Nemzeti önképünk és a szomszédos országokkal való viszonyunk egységet kell, hogy képezzen. 
Kijelentette, fontos, hogy megértsük: a nemzet kulturálisan egységes, de a helyi társadalom igen sokrétű. A magyarság több központúvá vált. A határon túli nemzetrészek önállóak, nem lehet őket Budapestről irányítani. Az együttműködésnek a kölcsönösség talaján kell állnia. Ezt testesíti meg a Világtalálkozó. 

Sólyom Lászlót követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a Vajdasági Autonóm Tartomány Képviselőháza elnöke köszöntötte a résztvevőket, a határon túli polgármesterek nevében. Mint mondta, ez a két napos tanácskozás folytatása a folyamatos együttgondolkodásnak. Úgy fogalmazott, a 2012-es év vízválasztó a határokon túli magyar közösségek számára, mivel csaknem mindenhol most tartják a választásokat, ami komoly erőpróba. Kijelentette, öröm számára, hogy saját szülőföldjén megerősödött politikai befolyásuk.  

A köszöntők sorát Kemenczey Ferenc, a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese zárta, aki elmondta, a bank önkormányzati üzletágának indítása egybe esett a Világtalálkozó elindulásával. Örömmel támogatták akkor is és most is a rendezvényt. Kijelentette, rendkívül fontosnak tartják az ilyen tanácskozásokat, hiszen az információ, a tapasztalatcserére különösen nagy szükség van akkor, amikor az önkormányzati szférának rendkívül sok kihívással kell szembenéznie. 



  

  

  

  

(c) Reményi Krisztián és Tatár Attila felvételei

A közigazgatási rendszer átalakításáról tartott előadásában dr. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi államigazgatásért felelős államtitkára az átszervezés fő céljaként az állampolgárokkal való bizalmi viszony kialakítását nevezte. A 2010-ben hivatalba lépett kormány széttagolt, bürokratikus közigazgatási rendszert örökölt. Szakterületenként változóan a polgároknak hol regionális, hol megyei szakigazgatási szerveknél kellett ügyeiket intézniük.  A tárca célja az, hogy 2013 végére kiépüljön az egész országban az egyablakos ügyintézés rendszere a járási székhelyeken és minden oly településen, ahol ma okmányiroda működik.  Az állampolgároknak elég lesz azt tudniuk, hogy hol található a legközelebbi kormányablak.
A 2011. január elsejével megalakult fővárosi és megyei kormányhivatalok a 33 szakigazgatási szervből 14-et integráltak a működésükbe. A kormányhivatalok szervezetileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, de a szakterületek ágazati irányítása megmaradt.  Az előadó szerint ez Európában egyedülálló megoldás. Hozzátette: a kormányhivatalok élén álló kormánymegbízottak politikai funkciót töltenek be. 
A járási rendszer kialakításának alapgondolata az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása. A járási hivatalokhoz kerül többek között a személyi okmányok ügyintézése, a gyámügy, a gyermekvédelem, a szabálysértési ügyek, az idegenrendészet egy része. Az önkormányzatoknál marad a helyi adózás, a birtokvédelem, a hagyatéki eljárás, a szociális ügyek intézése, az építési igazgatás, az anyakönyvi feladatok végzése, s a polgármester és a képviselő-testület munkáját segítő tevékenységek.
Alapelv, hogy az önkormányzatoktól átvett feladatokkal átveszik a meglévő munkaerőt is, akik köztisztviselőből kormánytisztviselők lesznek. Az okmányirodákat egy az egyben átveszik például. Változás majd az egyablakos ügyintézés szélesebb körű bevezetésekor várható.  

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkára helyzetértékeléssel kezdte előadását, kifejtve, hogy miért vált szükségessé a rendszerváltozás egyik legfontosabb vívmányának tekinthető önkormányzati rendszer átalakítása, majd az átalakítás öt legfontosabb területéről – az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozásáról, a közös önkormányzati hivatalok létrehozásáról, az önkormányzatok kötelezettség-vállalási feltételeinek szigorításáról, az új törvényességi felügyelet létrehozásáról és a feladatfinanszírozás bevezetéséről – beszélt.
Mint kifejtette, a feladatok újraszabályozása elsősorban állami feladatátvállalást jelent, többek között az egészségügy és a közoktatás területén. Az, hogy a 2000 főnél kisebb lélekszámú települések esetében közös önkormányzati hivatalokat kell létrehozni, csupán 440 települést érint, mert e lélekszámhatár alatti települések közül csupán ennyinek van jelenleg is önálló hivatala. Települési társulásokat ezen túl csak önkéntes alapon lehet majd létrehozni, a jelenlegi többcélú kistérségi társulások pedig eldönthetik, fennmaradnak-e e továbbiakban. 
Az önkormányzati hitelek felvétele már idén januártól kormányzati engedélyhez van kötve, de ez csak a hosszú távú fejlesztési hitelekre vonatkozik – fejtette ki az államtitkár. Az önkormányzatok újfajta törvényességi felügyeletét – ugyancsak idén januártól – a megyei kormányhivatalok végzik, mégpedig komoly szankcionálási jogosítványokkal: az Alaptörvénybe ütköző önkormányzati rendeletek esetében az  Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, sorozatos hiányosságok esetében pedig törvényességi bírságot szabhatnak ki.
A jelenlegi bonyolult és a valóságos forrásigényeket nem követő normatív finanszírozást jövőre a feladatfinanszírozás váltja ki, s a kormány nagy súlyt fektet a települési saját bevételek, a helyi adók arányának növelésére is, ami egyben erősíti a települési autonómiát és önfenntartó képességet is. 
A költségvetési tervezet önkormányzati fejezetéről Tállai András elmondta, az a tavalyinál 400 milliárd forinttal kevesebbet, 647 milliárd forintot tartalmaz majd, ami már az állami feladatátvállalás nagyságrendjét is tükrözi. Az illetékbevételek teljes egészében az állami költségvetésbe folynak be, a személyi jövedelemadó 3 százaléka, míg a gépjárműadó 40 százaléka marad majd az önkormányzatoknál. Az önkormányzati fejezetben szerepel majd az önkormányzatok elvárt bevétele is, ami a települések lakosságszámának és adóbevételének függvénye lesz.    

Az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésének új formáit ismertette előadásában Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke. Beszédében leszögezte, az ÁSZ partneri együttműködésre törekszik az önkormányzatokkal, hiszen közös cél, hogy a közpénzeket a leghatékonyabban használják fel. 
Az ÁSZ-ról szóló törvény új lehetőségeket teremtett a szervezet számára. Ezeknek a legfontosabb pontjaival ismertette meg a résztvevőket Warvasovszky Tihamér. Mint mondta, az új szabályozás szigorú, de az ÁSZ célja, hogy segítse az önkormányzatok munkáját. 
Beszámolt a 2011. évi tapasztalatokról, amit a megyék, a főváros és hatvankét reprezentatív mintavétellel kiválasztott városi önkormányzat ellenőrzése alapozott meg. Ennek összegzését áprilisban tették közzé. 
Megállapították, az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya jelentősen romlott, a fejlesztéseket csak hitelből tudták megvalósítani. A forráscsökkenés/elvonás minden önkormányzatot érintett. A vizsgálat alátámasztotta azt a korábban sokszor hangoztatott állítást, miszerint azzal, hogy megváltozik az adott (korábban önkormányzati – a szerk.)  feladatot ellátó személye, nem oldódnak meg a jelenlegi problémák, azokra csak az jelent megoldást, ha a feladat és a finanszírozás is változik. 
Mint azt az alelnök elmondta, a tapasztalatok alapján az ÁSZ-on belül létrehoztak egy kockázat elemző osztályt, a vagyoni és pénzügyi kockázatok feltárására, s ismertette az új ellenőrzési rendszert. Nagy hangsúlyt kap az önkormányzatok belső kontroll rendszerének kiépítése, valamint a belső ellenőrzések vizsgálata. 
Az előadó fontosnak nevezte az önkormányzatok pénzügyi helyzetének értékelését, kiegészítve a pénzügyi folyamatok belső kontrolljainak értékelésével, a vagyongazdálkodás szabályosságának ellenőrzését és az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok közfeladat ellátásának ellenőrzését. 
Warvasovszky Tihamér felhívta a figyelmet az ÁSZ által korábban tett javaslatok végrehajtásának fontosságára is, amit korábban mindössze ötven százalékban tettek meg az önkormányzatok. Elmondta, új elemként jelenik meg a jövőben a nemzetiségi és kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése, ami eddig nem volt gyakorlat. 
Leszögezte, az ellenőrzésekkel segíteni szeretnék az önkormányzatok munkáját, s ebben számítanak partnerségükre is. 

A rendszerváltozás utáni első ciklus az önkormányzatok fénykora volt, állapította meg Eszes Béla, Jánoshida 1998 óta hivatalban lévő polgármestere, 2006 óta a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Hozzátette, 2002-ig maga is átélte a valós önkormányzást. Ezt követően 2010-ig a helyzet fokozatosan romlott, gazdasági megszorítások sorozata következett. Kényszertársulások jöttek létre, csökkentek a normatívák, egyre több állami feladat felelősei lettek a települések. 2010-től pedig, amikor éppen azt remélték, hogy lezárhatnak egy sötét időszakot, felerősödött és fokozódott az önkormányzatiság, az önrendelkezési jog  jogszabályokon alakuló megcsonkítása, ellehetetlenítése. Bebizonyosodott, folytatta előadását, hogy nem lehet minden községben ipari park. A települések közötti anyagi különbségek folyamatosan növekednek és ez az önkormányzatok mellett a lakosok lehetőségeit is korlátozza. Van, ahol lakosonként 2-3000 forint a helyi iparűzési adóbevétel és van, ahol ennek a százszorosa.  Jászsági települések ebből a bevételi forrásból az idén létrehozták a jászsági szolidaritási alapot, ami mintául szolgálhat más kistérségeknél is. Eszes Béla arra kérte a kormányt, hogy ne folytassa tovább a lassan tíz éves önkormányzatokat romboló politikát. A gazdasági válság - legyen az bármilyen súlyos is - nem ok arra, hogy visszafogjuk a demokráciát. Végezetül kérte, ne ellenséges megnyilvánulásként vegyék a mai valós önkormányzati életből vett kritikáját.
Sisák Imre, Pásztó város polgármestere az önkormányzatok feladatfinanszírozásával kapcsolatos kételyeit ismertette, az idei költségvetés, a jövő évi költségvetési tervezet és az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzésében szereplő adatokkal támasztva alá állításait. Mint elmondta, az elmúlt 20 év alatt az egymást követő kormányok egyre kevesebb normatív finanszírozást biztosítottak a kötelező feladatok ellátására, s ez az önkormányzatok eladósodásához vezetett, nem biztos, hogy a feladatfinanszírozás lesz a legjobb megoldás a problémára. 
Pásztó polgármestere szerint az a kormány által szorgalmazott cél, hogy a települések növeljék saját helyi adóbevételeik arányát, a mai gazdasági helyzetben nem reális, hiszen a lakosság nem terhelhető tovább, míg a jelenleg önkormányzatok által ellátott feladatok állami kézbe vétele – például az alapfokú oktatási intézmények államosítása esetében – ellentmond a szubszidiaritás elvének. 
Sisák Imre sajnálatosnak tartja, hogy az önkormányzati átalakításról, s ezen belül a költségvetésről és a finanszírozási kérdésekről látszategyeztetés folyt,  s csak remélni tudja, hogy az új finanszírozási rendszer bevezetése után az önkormányzatok valóban finanszírozni tudják majd kötelező feladataikat. 


  


A Magyar Polgármesterek Világtalálkozóinak egyik legünnepélyesebb eseménye a Polgármesteri Ezüstlánc-díjak átadása. Az idei elismeréseket Bethlen Farkas, Verőce polgármestere és Fenes Iván, a szlovákiai Bős első embere vehette át Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökétől. 
Bethlen Farkas 1998 óta folyamatosan bizonyítja, hogy méltó híres elődei nevének viselésére, s azon polgármesterek közé tartozik, aki nemcsak a településéért végzi minden nap munkáját, hanem a magyarság fennmaradásáért, a határainkon túli magyarok mindennapi életének javításáért is, hiszen a Julianus Barát Alapítvány keretein belül járja Kárpátalját és Erdélyt, ahol kétkezi munkájával is segíti az óvodák felújítását. A történelem során számos kiemelkedő személyiség élt vagy dolgozott Verőcén, Nagy Lajos és Mátyás királyon át Kodály Zoltánig, a mai nappal e névsorba felkerült Bethlen Farkas polgármester úr, Verőce község gondos gazdájának neve is.
A bősi önkormányzat élén álló Fenes Iván esetében a felvidéki településen folyó pezsgő közösségi életet emelte ki a méltatás. Bősön ugyanis számos olyan  társadalmi-, kulturális- és sportszervezet alakult a polgármester vezetése alatt, amelyek  tevékenységükkel nem csak a helyieket örvendeztetik meg, hanem nemzetközi versenyeken is sikeresen méretik meg magukat. A  falu lakosságának ragaszkodása a szülőföldjéhez, hitéhez, nemzeti és vallási értékrendjéhez évszázadok óta megtartó erő, melyet Fenes Iván minden lehetséges módon erősít polgármestersége óta. Terek, főterek kialakítása és felújítása, köztéri szobrok, emlékművek helyreállítása, hagyományok ápolása, népi műsorok, fesztiválok rendszeres szervezése jelzi, hogy él a falu.    


  

A találkozó legrangosabb kitüntetését, az Életmű-díjat Sólyom László kapta, aki 2005 és 2010 között volt hazánk köztársasági elnöke.
Dr. Sólyom László köztársasági elnök munkásságával és személyes szerepvállalásával jelentősen hozzájárult  a rendszerváltás utáni jogrend megerősítéséhez. Elnöksége alatt különösen nagy érdemeket szerzett a jogbiztonság elvének megszilárdításában és az alkotmányos alapjogok megerősítésében. Számos jogszabály, köztük az önkormányzatok működését meghatározó normák kontrolljával, meghatározó szerepet vállalt a demokratikus intézményrendszer kiépítésében  és megszilárdításában.
 
Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója
 
Magyar Szabadság napja

 


Látogatottság: 2635
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése