2021. szeptember 16. , 21:17
Köszöntjük Edit nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.01.27 18:41
Nem lesz költséghatékony az új önkormányzati rendszer Gémesi György szerint
Nyomtatható verzió

Kidolgozatlan a járási rendszer, az önkormányzati tulajdon állami átvételénél pedig a teljes a tervezetlenség – véli Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A gödöllői polgármester szerint évekbe telne átállni az új rendszerre.

– Elfogadták az új önkormányzati törvényt, kezdődhet az átállás az új szabályokra. Milyenek az első tapasztalatok?
– Több aggályos szabályozási elem is van. A megyéknél már folyamatban van több mint 700 önkormányzati tulajdon átadása az államnak, ebben a tervezettség teljes hiánya látszik. A települési önkormányzatoktól átkerülnek az iskolák, ötezer ember kinevezését, ötezer intézmény működtetését jelenti, hol van erre a profi szakmai apparátus? Hihetetlen konfliktusok várhatóak. Sok problémánk van azzal is, ahogy létrehoznák a járásokat. Megrajzolták a járások határait, de nem tudjuk, milyen feladataik lesznek. Az állam valószínűleg visszaveszi a feladatokat, amelyeket 1990-ben az önkormányzatoknak adott. Olyan munkákról van itt szó, mint egy okmányiroda működtetése, útlevél, jogosítvány, hatósági igazolványok kiadása. Kikkel fogja ezt az állam ellátni, hol, és miből? Sehol nincs leírva az sem, hogy ez mennyibe kerül. Hallottunk egy olyan számításról, hogy 20 milliárd forint lenne az átalakítás, már ebben az esetben is elbukna az eredeti cél, hogy költséghatékonyabb legyen a rendszer. Nem érthető az sem, hogyan méretezték a járásokat. A szobinak például 17 ezer lakosa lesz, a gödöllőinek 180 ezer. Nem nézték meg, hogyan lehet megközelíteni a járásközpontokat a többi településről. És nem tudjuk megmondani az önkormányzati dolgozóknak, alkalmazza-e őket a járás 2013-tól.
– Ha ilyen súlyos kritikáik vannak, miért nem jelzik ezt a parlamentben? Hetvenöt polgármester ül a kormánypárti padsorokban.
– Közös lobbi nincs, a polgármesterek a maguk városáért egyénileg tudnak lobbizni. Tiltakoznánk több lépés ellen, de a kormány olyan szinten degradálta az önkormányzati jogosítványokat, hogy az új törvényben gyakorlatilag azt mondták ki, hogy ha a miniszter úgy látja, akkor egyeztethetünk. Régen ez kötelező volt – hogy betartották-e, az persze más kérdés. Pedig ha a helyi társadalmi kontroll megszűnik, íróasztal-effektus jön létre, olyan ügyintézők fognak foglalkozni az emberekkel, akik a politikának akarnak elsősorban megfelelni, ellentétben az önkormányzatokkal, ahol a helyi társadalmi kontrollt biztosítanák. Mi találkozunk napi rendszerességgel a saját választóink problémáival. Ezután majd szalutálhatok választott emberként a fentről kinevezett járási kormánybiztosnak, mert ő fogja meghatározni, mi van a térségben?
– Amire nyugodtan mondhatja a kormány, hogy a települések lakói választották meg őket is, nem csak a városok vezetőit. Például valószínűleg nem nagyon örültek a minisztériumokban annak, amikor tavaly azt hallhatták, hogy az önkormányzatok költségvetési hiánya miatt nem lett meg az országos hiánycél.

– De mire költöttünk? Kötelező önkormányzati feladatok vannak, nem mondhatjuk, majd nem fűtünk az iskolákban. Az állam pedig egyre kevesebb forrást ad. Amikor a Bajnai-kormány elvont 120 milliárdot, Kósa Lajos azt mondta, ez már a vég. Aztán az Orbán-kormány a következő évben elvont újabb 45 milliárdot. Hitelt vett fel sok önkormányzat, de azért, hogy ebből jöjjön ki az önrész az olyan EU-s pályázatokra, amelyekre szükség volt.
– És építettek gyönyörű főtereket olyan kisvárosokban, ahol idegenforgalom nincs, viszont a pénznek jó helye lett volna más ügyben.
– Arra lehet pályázni, amire pályázatot kiírnak. Valóban voltak hibák a célok meghatározásában, most már kezdik helyrerakni ezt.
– Hogyan haladnak a kistelepülések a közös önkormányzati hivatalok felállításával? Az összevonásokkal is 2013- ig kell elkészülni.
– Nagyjából haladnak, de tele vannak olyan nehézségekkel, amelyeket az íróasztal mögül nem jósoltak meg. A kétezres lakosságszámot kell elérni az összevonás után, ehhez képest van olyan hely, ahol minden jól menne, csak épp 1980-an vannak. Sokkal nagyobb baj az, hogy alig lesz megtakarítás. Ha összesen talán egymilliárdot spórolnak, azzal már sokat is mondok.
– Azt látjuk, a városházák dolgozói hogyan élik meg a változásokat. De mit érzékelhetnek az állampolgárok a változásokból?
– Ugyanazokat a feladatokat más helyen látják majd el új, számukra ismeretlen emberek. És ez nem csak az ügyintézésre igaz. Itt van például a Darányi-terv, amely egy jó program a vidék fejlesztésére. De a végrehajtása nem fog menni a polgármesterek nélkül. Hogyan akarnak életet lehelni a magyar vidékbe, ha közben legyengítik az önkormányzatokat? Amikor 1990-ben polgármester lettem, évekbe került, amíg az önkormányzat dolgozói elfogadták, hogy nemcsak a szabály betűjét kell nézniük, hanem a hozzájuk fordulók érdekét is. Pedig ezek az ügyintézők jóindulatú emberek voltak, csak át kellett állniuk egy új rendszer logikájára. A rendszert jól bejárattuk, és húsz év után kezdhetünk mindent elölről.
Forrás: Világgazdaság



Látogatottság: 1584
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése