2021. szeptember 16. , 21:49
Köszöntjük Edit nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2011.08.20 22:04
Több ezren vettek részt a Szent István napi ünnepségen
Nyomtatható verzió

Államalapító királyunkra, Szent Istvánra több ezren emlékeztek a főtéren szombaton este. A gyülekezőket a Gödöllői Fúvószenekar zenéje fogadta, akiket Ella Attila vezényelt. Az önkormányzati ünnepségen Sivadó János görög katolikus parókus, Albert Gábor evangélikus és Tar Zoltán református lelkészek megáldották az új kenyeret. Ezt követően dr. Gémesi György polgármester megszelte az új kenyeret, majd ünnepi beszédet mondott. A műsor keretében vetítették le a közönségnek először a Gödöllő, a város, aminek szíve van című imázsfilmet, majd a Gödöllői Szimfonikus Zenekar adott hangversenyt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester vezényletével. Az est műsorában énekével közreműködött Annus Réka. A tűzijátékot követően Sóki Ferenc tárogatózenéje búcsúztatta a résztvevőket.


Az ünnepségen dr. Gémesi György polgármester a következő beszédet mondta.
Jó estét kívánok Hölgyeim és Uraim.
Köszöntöm Önöket országépítő Szent István Király ünnepe alkalmából.
Köszönöm, hogy eljöttek és együtt ünnepelhetünk, mert Szent István kapcsán mindig van mit ünnepelni.
Persze voltak idők, amikor mindenféle más tartalommal akarták megtölteni az ünnepet, de ezek hál' Istennek elmúltak.
A kérdés mindig felmerül, hogy sikerült-e a rendszerváltoztatás után és azóta minden esztendőben megtalálni az ünnep lényegét, vagy csak egy szép, műsorokkal, látványokkal és tűzijátékkal gazdag nappá alakult át.
Keressük-e és megtaláljuk-e a Szent-istváni életmű aktuális üzeneteit?
Mit jelent ma nekünk, Magyaroknak a Szent-istváni örökség?
A Szent-istváni örökség ezer év távlatából is újra és újra üzen ma is aktuális, megfontolandó, irányadó tanácsokat, megoldásokat, nem csak nekünk Magyaroknak, hanem annak a sokszínű és gazdag történelmű Európának, amely most hihetetlen erőfeszítéseket tesz azért, hogy továbbra is biztonságos alapokat, kereteket és jövőképet tudjon adni egy gazdasági, morális válsággal, nem kevésbé gyilkos természeti katasztrófákkal küszködő világban.
Nap mint nap láthatjuk, hogy Európa vezető politikusai a sűrűbb találkozások ellenére egyre nehezebben küzdenek meg a napi kihívásokkal, egyre nehezebben találják meg a válaszokat és a megoldásokat korunk problémáira.
És látjuk kormányunk mindennapi küzdelmeit is. Pedig ha elővennék és tanulmányoznák a Szent-istváni életművet, biztosan sokat segítene.
Mi a titok? Miért tudott Szent István akkor és uralkodásának ideje alatt olyan biztonságot és jövőképet adni ebben a térségben?
A kérdésekre a választ többek között a fiának írt intelmeiben fellelhetjük. Szent István király megingathatatlan hittel és erővel, korát meghazudtoló európai államférfiként építette ki és szervezte meg a térség életét, kemény szigorral, mégis nagy szívvel, világos és kiszámítható keretet adott a mindennapi élethez.
Negyvenkét évi termékeny uralkodása is azt bizonyítja, jó királya volt népünknek. Ilyen hosszú ideig Európában csak azok tudtak megmaradni a trónon, akik nemcsak rövid, hanem hosszú távon tudtak látni és cselekedni. Akik nem csak a maguk, de országuk lakóinak fejével is tudtak gondolkodni. Nem a hatalom mindenáron való megtartása, hanem népük szolgálata állt emberfeletti, mindennapi küzdelmeik középpontjában. Szent István ilyen király volt.
Imre fiát, akit úgy nevelt és tanított, hogy életművét átadhassa neki, tragikus balesetben hirtelen elvesztette. Az édesapa szívét szorongató iszonyatos fájdalom ellenére nem adta fel és hordozta a vállára nehezedő embertelen terhet. Mindebben mély és megrendíthetetlen hite segítette. Ugye milyen fantasztikus példa!
Mi milyen sokszor, könnyen és gyorsan feladjuk, legyen az akár egyéni életünket érintő kérdés, vagy annál egyetemlegesebb nemzetstratégiai cél.
Az intelmeiben így ír erről a hitről: „a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak: e nélkül bizony, tudd meg, sem kereszténynek, sem az egyház fiának nem mondanak. Akik ugyanis hamisat hisznek, vagy a hitet jó cselekedettel teljessé nem teszik, fel nem ékesítik, minthogy a hit tettek híján meghal, sem itt nem uralkodnak tisztességgel, sem az örök uradalomban vagy a koronában nem lesz részük. Ám ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen. Csak az nyeri el a babérkoszorút, aki szabályszerűen küzd.”
Szörényi Levente ugyanezt így fogalmazza meg: „Nem lehet, nem lehet értsétek meg nem lehet, Hit nélkül sem alkotni sem élni nem lehet.”
Sokan mondhatják erre szép-szép, de már nem elég modern. Ebben a világban érvényesülni kell, ahhoz pedig modern eszközök és felgyorsult gondolkodás kell. Szépek, de elavultak a Szent-istváni értékek, adjunk teret az újnak és a modernnek. 

Hölgyeim és Uraim.
Tudom, hogy minden kornak megvannak a sajátosságai és eszközei és persze alkalmazkodni kell ezekhez is de üzenem a kételkedőknek, hogy soha de soha ne felejtsék el a gyökereket a múlt nagyszerű embereitől még ma is van mit tanulni.
Tudom, hogy a hatalom elengedhetetlenül szükséges a folyamatok irányításához és megváltoztatásához, de a hatalom lehet nagyon veszélyes fegyver is.
Szent István tudta hatalmával mindent megtehet, mégis így ír erről,
"Szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez avagy a gazdagokhoz a szomszédhoz és az itt lakókhoz légy kegyes hanem...mindenkihez aki hozzád járul....Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az Isteni intést" Irgalmasságot akarok, nem áldozatot" Légy türelmes mindenkihez....Légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen....légy alázatos is..légy majd mértékletes., hogy mértéken túl senkit ne büntess vagy kárhoztass...légy szelíd és sohase harcolj az igazság ellen...légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess... "Szeretet, kegyesség, irgalmasság, türelem, önfegyelem, alázatosság, szelídség, becsületesség és sorolhatnám tovább a Szent-istváni intelmeket. Ezer évvel ezelőtt leírta, hogy elengedhetetlenek ezek az erények, kellenek ahhoz, hogy jó vezetője legyen népének; tudta és hitte, hogy e nélkül nem tud hosszú ideig a trónon maradni.
Tudta, hogy a hosszú távú építkezés ezek nélkül az alapok nélkül nem megy. És ez ma sincsen másképpen.
Csak az lehet jó vezetője népének, aki nem felejti el az igazi, őszinte szeretetet, kegyességet, irgalmasságot, türelmet, önfegyelmet, alázatosságot, szelídséget és a becsületet.
Ugye mennyire egyszerűek és aktuálisak Szent István intelmei?
Természetesen fontos a fejlődés, fontos az adósságcsökkentés, a devizaárfolyam növekedés kompenzációja és hogy versenyképesek legyünk a világban, de a Szent-istváni alapok nélkül sokkal nehezebb, megkockáztatom, lehetetlen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim.
Az elmúlt fél év fő programját Gödöllőn az EU elnökség kiemelt rendezvényei adták. Még ma is hihetetlennek tűnik, hogy Európa majd minden jelentős politikusa legalább egyszer megfordult városunkban. Nem volt nap, hogy ne szóltak volna Gödöllőről a világ és a magyar sajtó tudósításai. Jó házigazdái voltunk a sikeres magyar elnökségnek és újra felkerültünk, véglegesen felírtuk magunkat Európa térképére.
Köszönet minden gödöllőinek a türelemért és mindenkinek, aki bármivel is hozzájárult a sikerhez.
A városunknak kivívott rang és tisztelet viszont kötelez bennünket a továbbiakban a lokálpatrióta, nemzeti gondolkodás és szellemiség mellett az európai kitekintésre.
Mert bárhogyan is recseg, ropog az európai és világgazdaság, mi akkor is Európában vagyunk Szent István óta. Szent István az országalapításon túl európai államférfiként gondolkodott és cselekedett. Befogadott, integrált és nem kirekesztett.
Nem félt más nyelvű és kultúrájú nemzetek jelenlététől, nemcsak tisztelte őket, de erősebbnek érezte országát velük. "Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő" írja az intelmekben.
Néhány napja a szerbiai Apatin városában volt alkalmam ünnepi gondolataimat elmondani, Varga Attila gödöllői kőfaragó mester által készített új, Szent István szobor felavatása alkalmából. Ebben a közel 33 ezer lakosú kisvárosban 24 etnikai kisebbség él, köztük román, horvát, német, roma és természetesen közel tíz százalék a magyar anyanyelvű lakosság. A szobor elhelyezésével kapcsolatos magyar kezdeményezést a város szerb polgármestere nemcsak támogatta, minden lehető segítséget megadott, hogy egy emelkedett, Szent Istvánhoz és örökségéhez méltó ünnep legyen a szoboravatás. Együtt voltunk több mint ezren, természetesen a város vezetői is. Ők világosan megértették Szent István ma is aktuális üzenetét "az egynyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő".
Mint tudják, Szerbia nem az EU tagja, de törekszik oda. Az ilyen Szent Istvánhoz méltó gondolkodásnak és cselekvésnek az európai közösségben a helye. Milyen jó lenne, ha ilyen formán az EU-n belül mások is észrevennék és megfontolnák Szent István intelmeinek aktualitásait.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim.
Legyen a mai nap a lokálpatrióta, nemzeti és európai értékek együttes ünnepe, amihez bőségesen meríthetünk erőt és hitet a Szent-istváni örökségből. Bízom abban, hogy a hazai döntéshozók megtalálják a szükséges válaszokat és megoldásokat Szent István királyunk életművének tanulmányozása során és őszintén, tiszta szívvel merítenek mindennapi küzdelmeikhez abból.
Ha nem feledkezünk meg a gyökereinkről, mindarról, aminek eredményeképpen mi magyarok vagyunk és létezünk a Kárpát-medencében, akkor van jövője nemzetünknek, akkor erős és alkotó versenyképes része leszünk Európának és a világnak.


 

 

 

 

 

 

(c) Balázs Gusztáv és Tatár Attila felvételei



Látogatottság: 3301
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése