2021. szeptember 25. , 14:24
Köszöntjük Eufrozina, Kende nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2010.01.24 13:42
A Gödöllő Kultúrájáért-díj kitüntetettjei

Balogh Gyula és a Talamba Ütőegyüttes részesült az idén a Gödöllő Kultúrájáért-díjban. A kitüntetést a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Városházán január 23-án rendezett ünnepségen adta át dr. Gémesi György polgármester. Az együttes részéről V. Nagy Tamás vette át a díjat.

 

 

 

A műsorban közreműködött a Gödöllői Szimfonikus Zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes (Illésy Orsolya, Kozár Melinda, Bartek Zsolt, Jankó Attila, Börzsönyi Máté, Soós Gabriella), Bodó Balázs, a gödöllői Club Színház művésze, ifj. Balogh Gyula és az unokák.   

A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük azon a napon, amelyen 1823-ban Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát.   Ünnepi beszédében dr. Gémesi György elmondta: kultúránk minden időben kapaszkodót jelentett a magyarság számára; méltó arra, hogy megemlékezzünk róla ilyen módon is. Január 23-án a kultúra éltetőinek és közvetítőinek a munkája előtt is tisztelgünk. Végül pedig a Magyar Kultúra Napja a ma értékeket termő kultúrát is ünnepli. S erre ezért is szükség van, hogy meg tudjuk különböztetni az értékest a mindennapjainkat elárasztó értéktelentől.

- Gödöllőn a magyar kultúra egy-egy helyi szereplőjét ki is tüntetjük ezen a napon – folytatta dr. Gémesi György. - Büszkék lehetünk arra, hogy az elmúlt években az önkormányzat támogatásával sikerült a művelődés tereit felújítani, működtetni, s támogatni, életben tartani a kultúra, a művészetek kisebb-nagyobb műhelyeit. A legnagyobb intézmény, a Művészetek Háza, az őszre újul meg. Nagyon színes a gödöllői kulturális élet, még ha csak egy 30 ezres város is áll mögötte. A kulturális ágazatban is versenyképesek vagyunk szűkebb és tágabb környezetünkkel, sőt, már a nemzetközi pódiumokon is szívesen látottak a gödöllői művészek.

A kultúra ápolására és pártolására köteleznek múltbéli tradícióink, így például a képzőművészetekben a szecessziós művésztelep, az építészetben a királyi kastély. Művészeti csoportjaink, műhelyeink és közösségeink a következő generációk számára is ígéretes lehetőségeket kínálnak.

Gémesi György Balogh Gyula tevékenységét méltatva rámutatott arra, hogy kultúraszervező munkáját példaadóan össze tudta kötni a helyi kisebbség szociális helyzetének javításával.

A Debrecenből Gödöllőre költözött Talamba Ütőegyüttesről kiemelte, hogy nemzetközi megméretésre készül.

 

Balogh Gyula 1943-ban született Isaszegen. Itt járt általános iskolába, ahonnan Budapestre került a zeneművészeti konzervatóriumba, és a Rajkó Zenekarba. A brácsa és bőgő mesterség alapjait azonban már zenész édesapjától megtanulta. Többen voltak testvérek, akik közül szinte mindenki örökölte a szülők zenei tehetségét. Katonaidejét a határőrségnél, Kőszeg, Szombathely területén töltötte, ahol a kulturális csoport vezetését látta el. Színjátszó csoport, zenekarok működtek vezetése alatt. A katonaság letöltése után a család Gödöllőre költözött. A kereskedelem is közel állt a szívéhez. Tanulmányait felsőfokú kereskedelmi iskolában, munka mellett fejezte be. Fiatalon több zenekarban is játszott. Hétvégeken mindig kezébe vette a hegedűt, éttermekben muzsikált.

Házasságkötés után Gödöllőn telepedtek le, a Bercsényi utcában építkeztek. Fia születését követően, gyermeke zenészi karrierjét egyengette. Gyula fia cimbalom szakon végzett a zeneművészeti konzervatóriumban, és a Zenei Szórakoztató Központban folytatta tanulmányait. Alapító tagja lett az apa által létrehozott Gödöllői Népi Zenekarnak. A tehetség az unokák képességeiben is megmutatkozott. Legifjabb Balogh Gyula jazz és zongora, Richárd és Tamás hegedű, Elemér pedig klarinét szakon tanult tovább, ill. képezi magát.

16 évvel ezelőtt, mint a gödöllői cigányság szószólójaként képviselte a romák érdekeit. 12 éve - elsőként - ő nyerte meg a cigány kisebbségi önkormányzati választást. Ezt a feladatot 8 éven keresztül lelkiismeretesen és örömmel végezte. Ebben a ciklusban alapította meg a cigányzenekart 15 fővel, amely később Gödöllő Város Népi Zenekara nevet vette fel. A népszerű muzsikus együttes több városi rendezvényen, kulturális programon, rádióban, valamint a Budapest TV-ben és a Duna TV-ben is szerepelt. Nevéhez fűződik a Gödöllői Cigánybál első, majd rendszeres megszervezése, amivel sokat tett a helyi és a környéki roma lakosság összekovácsolása és összetartása érdekében, valamint azért, hogy a nem roma lakosság megismerhesse a sajátos cigány zenét és táncművészetet. Az Alsóparkban ő szervezte meg elsőként a Gödöllői Cigányfesztivált, ahol a majális keretében az általános iskolás gyermekek kifejezték identitásukat, lovári és magyar nyelven énekeltek, szavaltak. Ezeken a találkozókon is rendszeresen fellépett a népi zenekar ifj. Balogh Gyula vezetésével.

A Pest megyében élő roma tehetséges fiatalok kaphattak lehetőséget a fellépésre a Balogh Gyula által 8 éve elindított Roma Ki Mit Tud? versenyein. A felfedezettjeik a televízió tehetséggondozó versenyéig is eljutottak. Nevéhez fűződik az a hagyományteremtő kezdeményezés is, hogy újra vannak Gödöllőn magyar nótaestek. Az elismert, neves előadókkal bemutatott programok mindig teltházzal valósultak meg, nagy volt irántuk az érdeklődés.

Kulturális tevékenysége során, mint cigány kisebbségi önkormányzati elnök, közreműködött 105 roma fiatal szakmához való jutásához, képzéséhez, amelyet a munkaügyi központ finanszírozásával valósítottak meg. A 2006-ban létrehozott Gödöllői Kulturális és Szociális Közhasznú Egyesület keretei között a Magyar Élelmiszer Bankkal való szoros kapcsolat révén a szociálisan rászorulók részére évente többször is támogatást nyújtanak, 15-20 millió forint értékű élelmiszer formájában, roma és nem roma rászorulók részére.

Minden évben május végén gyermeknapot szerveznek 100-120 gyermek szereplésével, akik fellépnek vers, tánc, próza és zene kategóriákban. A gyermeknapon 400-500 látogató vett részt. A gyermekek szendviccsel, üdítővel lettek megvendégelve.

Évente zenés élő Mikulás ünnepséget szervezett a cigány kisebbség vezetése alatt 300 gyermek részvételével. A résztvevő gyermekek ajándékot és vendéglátást kaptak.

Cigány Kisebbség pályázatokat nyújtott be, ennek eredményeképpen 10 darab számítógépet nyertek, melyek a Damjanich Általános Iskolában lettek elhelyezve és a mai napig működnek. A számítógép-kezelés alapfokú ismereteinek elsajátítását tanfolyamon, kirendelt oktatóval 100-150 fő (gyermek és felnőtt) sajátíthatta el. Az elvégzett tanfolyamról oklevelet is kaptak. 

A Talamba Ütőegyüttes 1999-ben alakult, 2007 óta Gödöllői kiemelt művészeti csoportja. Tagjai: Grünvald László, Kiss István, Szitha Miklós, V. Nagy Tamás és Zombor Levente.Az öt fiú már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán barátságot kötött, és míg tanulmányaikat végezték, kreativitásuk, ötleteik és elképzeléseik hasonlósága sikeres csapattá kovácsolta őket. Céljuk igen magasztos: megszerettetni a komoly- és könnyűzenét az emberekkel, ütős hangszerek segítségével. Ehhez nélkülözhetetlen eszközük a humor, mely minden előadásukban jelen van hang - és képhatásokban egyaránt, így hozva létre azt a teátrális ütőhangszeres játékot, ami Magyarországon egyedülálló. Koncertjeiken elsősorban saját szerzeményeiket játsszák zenei gegekkel tarkítva, de nem hiányoznak repertoárjukból a komolyzenei, a könnyűzenei átiratok és a kortárs darabok sem. Utazhatunk velük körbe a világon (Páratlan utakon), vagy meghallgathatjuk Babayaga és a herceg történetét az Egy kiállítás képeinek csodálatos dallamaira. És ha nevettetésről van szó, akkor sem jönnek zavarba, feledhetetlen élménnyel megajándékozva kicsiket és nagyokat egyaránt.



Látogatottság: 3172
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése