2021. szeptember 28. , 19:44
Köszöntjük Vencel nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2009.01.18 22:53
Kitüntették Lőrincz Ferencet és a Garabonciás Színtársulatot

 

 

 

 

Lőrincz Ferenc festőművész és a Garabonciás Színtársulat - vezetője Mészáros Beáta tanárnő - kapta a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Gödöllő Kultúrájáért-díjat az idén. A képviselő-testület által odaítélt elismeréseket dr. Gémesi György polgármester adta át a Művészetek Házában január 18-án. Az est műsorában szavalattal közreműködött Antal Ádám, zenélt a Gödöllői Városi Fúvószenekar, vezényelt Ella Attila.

 

 

A program a Himnusszal, nemzeti imánkkal kezdődött, aminek január 22-én ünnepeljük a születésnapját, s ez a dátum 1989-től egyben a Magyar Kultúra Napja. 1823-ban a reformkor nagy költője, Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be szatmárcsekei magányában művét, melynek a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból címet adta.

Az ünnepről szólva Gémesi György polgármester úgy fogalmazott, hogy ezen a napon büszkék lehetünk Gödöllőn, s nem csak a tradíciók miatt, hanem azon értékek miatt is, amit ma is közvetítünk a város, a régió és az ország lakói felé.

Mint mondta, igen szomorú, hogy ha megnézzük a médiumokban helyet kapó versenyeket, vetélkedőket, s ezek nézettségi mutatóit, szomorúan láthatjuk, hogy az irodalmi műsorok nézettsége rendkívül alacsony, míg különböző sztárokat felvonultató, és más hasonló vetélkedőké milliós nagyságrendet érnek el. Azok az értékeink, amik évszázadokon keresztül sokszor adtak kapaszkodót az embereknek, erőt a nemzetnek az összetartozáshoz, egyre inkább háttérbe szorulnak a mindennapokban.

Úgy fogalmazott, van dolgunk a világban, az országban, hogy méltón tudjunk ünnepelni, hogy a Magyar Kultúra Napja ne csak egy szép ünnep legyen, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is valamit értékeink megőrzéséért.

Ha egy kicsit átevezünk más vizekre, és haza jövünk, méltán lehetünk büszkék. Mert ha valaki végignézi a gödöllői naptárat, akkor azt mondhatja, hogy jó itt Gödöllőn élni. Mert olyan a miliő, olyan kulturális erő, olyan energia van ebben a városban, ami méltán tesz bennünket büszke gödöllői polgárokká. Nagyon sok művészeti csoport van, s ha megnézzük a kulturális műhelyeket – a múzeumot, a könyvtárat – akkor azt láthatjuk, hogy itt Gödöllőn egy olyan kis szigete van az országnak, ahol nem csak a médiumok által sztárolt, sokszor értéktelen gagyi van a mindennapokban jelen, hanem a valódi értékek. S ezt azért tartom fontosnak, mert nem vagyunk, és a jövőben sem leszünk könnyű helyzetben.

Nem csak arról van szó, hogy a gazdasági válság hogyan roppantja meg az önkormányzatokat, az állampolgárokat, a civil szervezeteket, az alkotó közösségeket, nem csak arról van szó, hogy a jelenlegi közéleti állapotok hogyan sugároznak negatív érzéseket, keltenek bizonytalanságot, hanem arról, hogy fontosak ezek az örök értékek, amik mindannyiunk számára optimizmust, reményt adhatnak.

Az alkotóközösségek mellett hadd beszéljek a gödöllői kultúrában dolgozókról, akiknek nincs könnyű feladatuk. Egyre szorosabbra húzzuk meg a nadrágszíjat, egyre kevesebb a lehetőségünk arra, hogy gazdagodjon a programok skálája. Mégis, azok, akik ezen a területen dolgoznak, igyekeznek mindent megtenni azért, hogy kiemelkedő színvonalat biztosítsanak a kulturális életben” – mondta ünnepi beszédében a polgármester, aki egyben a most kitüntettek munkáját is megköszönte, amivel – mint mondta – gazdagabbá tették a gödöllőiek életét.

 

 

LŐRINCZ FERENC

 

Lőrincz Ferenc 1961-től él és alkot Gödöllőn. Részt vett az 1981-ben létrejött fafaragó szakkör munkájában is. Az általuk készített kopjafák, életfák ma is láthatóak a Művelődési Központ mellett, az egyetem területén lévő játszótér népi ihletésű játékait is ők faragták, de Budán is készítettek több játszóteret.

1989-ben műtermében kialakította az Anfilád műterem-galériát, melyben négy kiállítást is rendeztek.

Lőrincz Ferenc 1990-től hat éven át tanult Egri László kolozsvári festőművésztől, aki megalapozta mesterségbeli tudását. Néhány év múlva fotózásba is belekezdett Kresz Albert és Fuszenecker Ferenc barátsága révén. Közös munkájuk eredménye a Tessedik Sámuel Anyaotthonban készült képek, a gödöllői szoborportrék, illetve a szadai őslakosokról készült fotók, melyeket Lőrincz Ferenc Fuszenecker Ferenccel együtt készített.  Kresz Alberttel és Fuszenecker Ferenccel közösen fotózták a turai kastélyról készült képeket, illetve a Gödöllő albumot.

2001-től neves fotóművészek felelevenítették a közös faluábrázolás hagyományát: ennek során fotótáborok munkájának eredményeképpen bemutatták kiállításokon, megjelenítették nagy hatású dokumentarista, szociográfiai fotósalbumokban egy-egy kistérség falvainak életét, ünnepeiket, hétköznapjaikat. Így jelentek meg Lőrincz Ferenc fotói is a Magyarország felfedezése – egy fotóstábor munkái sorozatban: Dunaszekcső 2001, Kötcse 2002, Egy talált táj felmutatása 2003 - a nógrádi Ménes-patak menti falvak élete, Abaligettől Bükkösdig 2004, Boldog, Jászfényszaru, Tura 2005, Szatmár-Bereg 2006 című kötetekben.

Lőrincz Ferencz művészi szépségű és kiemelkedő helytörténeti értékű videofilmeket készített Fuszenecker Ferenccel, Dr. Lábadi Károllyal, Szabadi Attilával közösen: Remsey Gáborról, Bada Mártáról, Remsey Ivánról, Szekeres Erzsébetről, Míró Eszterről a Gödöllői Művészportrék sorozatban, valamint filmet készítettek a Gödöllői dombság címmel is.

Lőrincz Ferenc festőművészi munkájában a gödöllői dombság festői szépségéből indult ki. Remsey Iván, Gábor és András ösztönzésére a szabad ég alatti tájfestészetet művelte és kedvelte meg.

2001-ben meghívást kapott a keceli művésztelepre, így ott festett és fotózott 2008-ig. Vallomása szerint lenyűgöző tájra és döbbenetes erejű tanyavilágra lelt ott. Ezt fotóin is megörökítette, rögzítette. A fotózás aztán úgy hatott festészetére, mint egy nagyító-lencse, írja. Figyelme egyre inkább a látott jelenségek lényegére irányult, így lettek megfogalmazása szerint a látképekből táj-lét-képek, az elhagyott tanyavilág értékterhes létezőinek festői megjelenítése pedig absztrakt alkotásnak tűnő lét-képeket eredményezett.

Lőrincz Ferenc tevékenyen részt vesz a gödöllői művészeti csoportok életében is. Az első Gödöllői Nyári Tárlat 1998-ban Lőrincz Ferenc és dr. Vinceffy Zsolt kezdeményezésére valósult meg, 2008-ban pedig így már a 11. Nyári Tárlatot tekinthettük meg.

A GÖMB alkotócsoport létrehozásában is kezdeményező szerepe volt Lőrincz Ferencnek. Az elmúlt három évben is részt vett a GÖMB alkotócsoport tematikus kiállításainak szervezésében, amelyeket Kívül-belől, Madártávlat, Titkos lépcső címmel rendeztek meg a Művelődési Központ galériájában. Lőrincz Ferenc tagja a G5 fotográfiai alkotócsoportnak, az Olajág Keresztény Művészeti Társaságnak, valamint a Mednyánszky Társaságnak is.

Az elmúlt két évtizedben Gödöllőn kívül is több helyen is láthatóak voltak alkotásai. Így a Pasztell-, Tájkép-, és a Portré Biennálékon, a kortárs egyházművészeti kiállításokon, valamint az Olajág Keresztény Művészeti Társaság kiállításain. A Hatvan városában megrendezett 2002. évi Tájkép Biennálén bronz diplomát kapott, valamint a 2004. évi Biennálén is diplomát vehetett át.

Most a Gödöllő Kultúrájáért Díj átadása alkalmából gratulálok neki és kívánok további sikeres alkotómunkát. 

 

GARABONCIÁS SZÍNTÁRSULAT

 

A Garabonciás Színtársulat 10 éve alakult a gödöllői Damjanich János Általános Iskolában. Kezdetben az iskola Garabonciás Alapítványa által szervezett jótékonysági estek műsorát szolgáltatta iskolai keretek között a pedagógusokból álló csoport. Szerepeltek azonban más jótékonysági és egyéb rendezvényeken, Gödöllőn és a városon kívül is. Az évek során külső szereplők bevonásával színvonalas, és igen sikeres amatőr társulattá szerveződtek. Jelenleg a pedagógusok és a külső tagok száma nagyjából megegyezik.

Az utóbbi években a város nyilvánossága számára tartott előadásaikat már akkora érdeklődés kísérte, hogy a Művelődési Központ Színházterme lett az előadásaik helyszíne.

Itt már technikailag is professzionális körülmények között tudták színpadra állítani az újabb színielőadásaikat. Többek között nagy sikerrel mutatták be a La Mancha lovagja, az Egy csók és más semmi, az Anconai szerelmesek, az Erdei kalamajka és az Ibolya című színdarabokat.

2008-ban a társulat egyesületté szerveződött kettős céllal: továbbra is szeretnének érdeklődést keltő színházi előadásokat alkotni és bemutatni, ugyanakkor színházi nevelési foglalkozásokat is szerveznek gyermekek, fiatalok és felnőttek számára.

Gödöllőn nagy hagyománya van ez utóbbi törekvésüknek, hiszen az országban itt alakult először színházi nevelési csoport, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ.

A Garabonciás Színtársulat szeretné újjáéleszteni és továbbfejleszteni ezt a hagyományt. Ennek érdekében az elmúlt év utolsó három hónapjában hetente tartottak egy-egy foglalkozást, illetve 2009-ben is folyamatosan tartanak színházi nevelési foglalkozásokat a Művészetek Háza (régebbi nevén Művelődési Központ) József Attila Stúdiószínpadán. A foglalkozások egy színházi előadás bemutatásából, valamint az általános iskolás, vagy gimnazista korú, esetleg felnőtt nézők aktív közreműködésére épülő feldolgozó részből áll. A színházi előadást megelőző, megszakító, vagy azt követő feldolgozó részben a résztvevők színházi eszközöket, színészi készségeket használva –szerepet játszva – átélt, megélt, élményszerű tudást szerezhetnek az élet általuk eljátszott területéről.

Így szerveztek Honfoglalás címmel játszószínházi foglalkozást 3. és 4. osztályos gyermekek számára, Tréfa címmel színházi nevelési foglalkozást 8. – 9. és 10. osztályos fiatalok számára, illetve Ridegtartás címmel színházi nevelési foglalkozást felnőttek számára.

A Tréfa  című foglalkozás keretében például azt dolgozzák fel, hogy mi vonz egy fiatalt egy közösségbe, és mit hajlandók megtenni azért, hogy elfogadják, befogadják ott őket. Mi az oka, a szerepe az egymással szembeni tréfálkozásnak a közösségben, hol van ennek a határa? Meddig tréfa valami, és mikor válik durva sértéssé, életre szóló sérelemmé? Ki tudja befolyásolni az esetleg eldurvuló eseményeket? Van-e valami, ami tud hatni a közösség életére? Van-e valaki külső személy, aki képes hatni a csoportra?

Igazán aktuális problémák ezek a fiatalok közösségeiben, reméljük a drámapedagógiai foglalkozások a művészet eszközeivel is segítenek e társadalmi gondok orvoslásában.

Szeretettel gratulálok a Garabonciás Színtársulat valamennyi tagjának és vezetőjüknek, Mészáros Beátának a Gödöllő Kultúrájáért Díj átvétele alkalmával! Kívánok számukra további sikeres színházi előadásokat, bemutatókat, valamint hasznos, eredményes és érdekes, izgalmas színházi nevelési foglalkozások megszervezését.

 

A társulat honlapja http://garabonciasszinhaz.mlap.hu/

 

 



Látogatottság: 3116
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése