2021. szeptember 28. , 07:06
Köszöntjük Vencel nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
     1  2  3  4  5
 6  7  8  9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2008.10.31 21:54
Megemlékezés az I. és II. világháborús emlékműnél

Gödöllő város önkormányzata október 31-én este halottak napi megemlékezést tartott a Szabadság téri I. és II. világháborús emlékműnél, ahol emlékműsorral és koszorúzással tisztelegtek a két világháborúban elesett áldozatok emlékének. A megemlékezésen Madarászi László, Bucsyné Prém Katalin és Rehorovszky Gábor adtak műsort, majd dr. Szabadfalvi András főorvos, a Tormay Károly Egészségügyi Központ igazgatója mondott beszédet, amit a következőkben közlünk.

 

Mindenszentek és halottak napja alkalmából a hősi halottainkra emlékezünk. Sokan vannak. A magyar katonák sorsát forradalmak, ellenforradalmak, háborúk és más korszakváltó események határozták meg. A háborúk hősei azok, akik dicsőséggel, vagy dicstelenül, harcban, küzdelemben, vagy tehetetlen áldozatként fejezték be az életüket. Most, a messze földben porladó testük helyett csupán a nevüket jelölő felirat emlékezteti a magyar jelenkort, mindannyiunkat.

Gödöllő városa hagyományosan mindig fontosnak tartotta a hősi halottak emlékének ápolását. Ezt bizonyítja a településen fellelhető sok emlékmű, szobor, márványtábla és más alkotás. Itt, most a Szabadság téren, a város központi, I. és II. világháborús hősi halottainak emlékhelyén állunk, ahol a tér közepén áll Siklódy Lőrinc szobrászművész műve, a Hősök szobra. Az alkotás egy fiatal férfit ábrázol, aki a jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc, a szobor alkotója ezzel a szobormintával nyerte meg az 1930-as tavaszi tárlaton a főváros nagydíját.

A szobrot 1930. szeptember 7-én avatták fel 11 órakor. Az ünnepség előtt reggel Gödöllő összes templomában ünnepi istentiszteletet tartottak. Ezután vonultak az érdeklődők a szobor leleplezésének a színhelyére. Nemcsak Gödöllőről és a gödöllői járásból érkeztek az avatásra, hanem a szomszédos járásokból is. Fél 11-re a főtéren 5000 ember gyűlt össze. A szobrot Horthy Miklós kormányzó leplezte le, aki az egész családjával megjelent az eseményen. Az avatás után zajlott le a koszorúzás.

A felállított szobor környezetét is rendbehozták. Kertészileg gondosan tervezett, ízlésesen kialakított kis parkba került a „Hősök szobra". Az addigi Ferenc József térnek ez a része ettől fogva a „Hősök ligete" nevet viselte. A szobor talapzatán eredetileg a következő szöveg volt olvasható: „Mi nem felejtünk. Nem felejthetünk..." Ez utalás volt Trianonra, ezért az 1950-es években eltávolították a feliratot. Ma ismét ez a szöveg látható az emlékművön. Az eredeti idézet végül csak 1997-ben, a II. világháborús emlékmű állításakor került vissza a helyére.

Sajátos magyar sorsunk azonban nem csak a hősi halottaink tragédiájában, hanem még a hősi emlékművünk hányatott sorsában is megnyilvánult. Az 1970-es években a szövetkezeti áruház építésével átalakult a tér szerkezete. Ekkor az emlékművet, mint „oda nem illő tárgyat" áthelyezték a régi református temető egy elhagyatott részére. Városunk lakossága azonban ebbe nem tudott belenyugodni. A szobor visszahelyezésének a terve már 1988-ban fölmerült. Végül 1989-ben, közel az eredeti helyéhez visszakerült az I. világháborús emlékmű. A visszaállításban a Gödöllői Városvédő Egyesület végzett komoly munkát. Később, a szoborhoz igazodva helyezték el a II. világháború áldozatainak emlékét állító térplasztikát is, amelyet Csikszentmihályi Róbert terve alapján Fáskerti István készített el. A II. világháborús emlékművet 1997. október 30-án délután 16 órakor avatták fel. Az alkotást Farkas Jenő nyugalmazott ezredes és Halász Levente önkormányzati képviselő leplezte le. Az avató beszédet dr. Gémesi György, Gödöllő Város polgármestere tartotta. Az avatás után sor került az emlékmű megkoszorúzása, majd Szecsődi Péter katolikus plébános felszentelte, Nagy Károly református tiszteletes és Blázy Árpád evangélikus lelkész megáldotta azt. Az új emlékművet úgy tervezték, hogy az eredeti helyére visszahelyezett I. világháborús emlékművel alkosson tökéletes egységet. Félkörívben veszi körül a három kőtömb a talapzaton álló I. világháborús emlékszobrot. A tér növényzetének és járdáinak a kialakítása ízlésesen igazodik az emlékművekhez.

Hősi halottainkról való megemlékezésünket Gödöllő városának e központi helyén tartjuk, de tudnunk kell, hogy hősi halottak emlékhelye még számtalan helyen van városunkban.

Gödöllőn az 1948-49-es szabadságharchoz kötődés komoly részét az isaszegi csata és annak következményei teszik ki. Már 1861-ben obeliszket emeltek a temetőben nyugvó honvédek sírjai fölé a helyi polgárok. 1899-ben pedig, az egész település összefogásával állítottak méltó síremléket az isaszegi csatában hősi halált halt magyar katonák nyughelye fölé.

1890-ben Gödöllőn megalakult a Honvédszobor Bizottság, azzal a céllal, hogy a gödöllői temetőben nyugvó 48-as honvédeknek emlékszobrot állítson. E szobor ma a katolikus temetőben, sírokkal körülvéve áll egy kövekkel kirakott sírhalom tetején.

1928-ban is avattak fel Hősi emlékművet a Premontrei Rendház és Gimnázium mögötti területen, az úgynevezett „látódombon". A négyszög alakú terméskőtömb oldalán márványtáblák voltak a hősök neveivel. Az alkotás fedőlapján egy bronz serlegben Kassáról, Pozsonyból és Nagyváradról hozott föld emlékeztetett a halottakra. Az emlékműnek ma már csak a régi képét ismerhetjük, mert az 1950-es években lerombolták.

Nem csak a katonahőseink pusztulhatnak, hanem, ha nem vigyázunk, a hősi emlékműveink is! A kiemelt módon felsorolt hősi emlékműveken kívül szép számmal vannak még katonasírok a Dózsa György úti temetőben, a máriabesnyői temetőben, a valkói erdőben, a Gödöllői Premontrei temetőben és más helyeken. Halottak napján most visszatartott könnyekkel, néma főhajtással emlékezünk meg halottainkról, közöttük kiemelt tisztelettel a harcokban elhunyt hős magyar katonákról, akik többségének messze földben porladó teste helyett csupán a nevüket jelölő felirat emlékezteti a magyar jelenkort, bennünket arra, hogy milyen sok hős katona áldozta fel az életét. Az áldozatuk azonban ritkán teremtett békét, nem hozta meg az ország felvirágoztatását, sőt a háborúk veszteseiként a méltó búcsút is megtagadta tőlük a sors. A mi fontos feladatunk, hogy gondosan ápoljuk a hősi halottaink emlékét, a kezükből kihullott zászlót emeljük magasba és tartsuk erős kézzel, mert reánk élőkre, életben maradottakra hárul a jövőnk jó irányba fordításának minden teendője!



Látogatottság: 3700
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése