A MAGYAR POLGÁRMESTEREK VI. VILÁGTALÁLKOZÓJA
A Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozóját június 24-én, szombaton rendezik meg Gödöllőn, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium aulájában (Egyetem tér).
A rendezvény fővédnöke: dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke.
A rendezvény védnökei: dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke és dr. Molnár József, a Szent István Egyetem rektora
Program:
9.00 Megnyitó: dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke
Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke bevezető előadása
Dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Az önkormányzati reform főbb elemei
Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Tudás alapú társadalom és gazdaság
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke: Az önkormányzati ellenőrzés tapasztalatai
Dr. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank ZRt vezérigazgatójának köszöntője
A szünetben: az önkormányzati szakkiállítás megnyitása
11.40 Dr. Gémesi György polgármester: Önkormányzati reform a polgármester szemével
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere: A határon túli magyar önkormányzatok esélyei
A Polgármesteri Ezüstlánc díjak és a Polgármesteri Aranygyűrű díjak ünnepélyes átadása
Köszönő beszédek
Ünnepi műsor
14.30 Zárszó
Önkormányzati szakkiállítás megtekintése
16.00-18.00 A királyi kastély megtekintése
17.00 A nemzeti együvé tartozás parkjának felavatása
20.30 A magyar szabadság napja ünnepi műsora az Alsóparkban
*
A Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozójára mintegy hatszáz önkormányzat vezetőjét várja Gödöllő.
A Polgármesteri Ezüstlánc díjat az idén Bencsik János Tatabánya és Zachariás István, a szlovákiai Sepsi polgármestere veheti át.
A találkozó résztvevőivel együtt avatják fel a Táncsics Mihály úton kialakított, a Nemzeti Együvé Tartozás Parkját. Itt alakítják ki azt a nemzeti egységet szimbolizáló emlékművet, melynek dombjához valamennyi határon túli településről egy-egy cserép földet hoznak a polgármesterek.
*
Árpád-házi alapokon
A világtalálkozóknak eddig otthont adó Szent István Egyetem és a vele szomszédos, a seregszemle házigazdájaként most bemutatkozó Premontrei Szent Norbert Gimnázium egyaránt arra emlékezteti látogatóit, hogy bár hétszáz év telt el az Árpád-ház kihalása óta, Kálmán herceg jótevősége máig elősegíti kisvárosunk gyarapodását.
Vajon miért került 1931-ben Kálmán herceg lovas szobra, Róna József alkotása a mai Szent István Egyetemnek otthont adó épület elé?
A muhi csatában (1241) halálra sebzett Árpád-ivadéknak és az általa bőkezűen támogatott premontrei rendnek köszönhető, hogy Gödöllő egyik legnagyobb ágazata napjainkban az oktatás. Igaz, amikor az emlékművet avatták, még nem az egyetem szimbóluma volt.
A premontrei szerzetesrend 800 éves magyarországi történelmében az első világháborút követő események juttatták fontos szerephez Gödöllőt. Amikor a trianoni békeszerződés után a rend kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumában megszűnt az oktatás, Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére az anyaországban nyílt lehetőség az elnémított iskolák tevékenységének folytatására.
Az Országgyűlés 1923-ban a koronauradalom közel 90 holdnyi területét engedte át a rendnek, hogy a Fácános ideális környezetében korszerű iskolát, nevelőintézetet és rendházat építsen. Az építkezés költségeit jelzálogkölcsönből fedezte a rend, amit a Kálmán hercegtől kapott birtokaira vett fel.
A neobarokk stílusú épület első szárnyában már a következő évben elkezdődött a tanítás, majd 1933-ban itt rendezkedett be a cserkész világtalálkozó parancsnoksága. 1938-ban gróf Teleki Pál javaslatára beindult a francia gimnázium.
Az iskola fejlődését a második világháború roppantotta meg, mert a szovjet hadsereg hadifogoly-táborrá alakította épületét. A 24. tanév szóbeli érettségi vizsgája közben, 1948-ban az államosítás vetett véget 44 évre a rend tanítómunkájának. Az épületbe pár év múlva az Agrártudományi Egyetem költözött be.
A visszatérés lehetőségét Gödöllőn is a rendszerváltozás adta meg. Fényi Ottó (1917-2002) premontrei perjel azonban - az iskola egykori tanára, majd az újraindítás utáni első igazgatója, Gödöllő város díszpolgára - igen bölcsen nem kérte vissza a régi épületet. Megfontolta ugyanis, hogy amennyiben az egyetemnek ki kellene költöznie a rend által létesített épületből, talán a városból is távozna. Nem akarta, hogy elveszítse egyetemét a város, mert az visszavetette volna a fejlődését. A kárpótlás során kapott pénzt viszont, kiegészítve hazai és külföldi támogatásokkal, azonnal közcélokra, az új iskola épületeinek fokozatos, igényes felépítésére használta fel a rend.
Tényként állapítható meg tehát, hogy közvetve az Árpád-házi herceg támogatása tette lehetővé a Magyar Polgármesterek VI. Világtalálkozójának otthont adó gimnázium új keletű építését is.
Archív anyagok:
Magyar Polgármesterek V. Világtalálkozója
A Magyar Polgármesterek V. Világtalálkozójának zárónyilatkozata