Önkormányzati hírek

A városi könyvtárban megjelentek előtt dr. Gémesi György polgármester tartott előadást. Elsőként a jelenlegi helyzetet ismertette. Miközben az M3-as autópályán a gödöllői csomóponttól kelet felé 54 ezer, nyugati irányba 42 ezer, az M31-es autópályán 25 ezer gépjármű halad el naponta, a Dózsa György úton 17 ezret, a Szabadság út központi szakaszán 15 ezret, az Isaszegi úton 6 ezret, a Haraszti úton 5500-at, a Testvérvárosok útján 5400-at mértek. Az egy lakásra jutó gépkocsik száma Gödöllőn 2015-ben 1,2, míg az országos átlag ugyanabban az évben 0,72 volt.  A gyalogosokat érintő balesetek főbb gócpontjai az autóbusz-pályaudvar és környéke, a Szabadság út máriabesnyői szakasza, a Szabadság tér, az Ady sétány és az Állomás tér.
 
Az állami közúthálózat része a Dózsa György út, a Szabadság út, az Isaszegi út, a Köztársaság út, az Állomás út, a Fürdő utca és a Rét utca. Ezeken az utakon az önkormányzatnak nincs beavatkozási lehetősége.  

A polgármester ismertette a főbb problémás pontokat. Ezek közül a Köztársaság úti vasúti átjáró gondját az uniós forrásokból megvalósuló felüljáró és a vasútállomás fejlesztéséhez kapcsolódó új infrastruktúra hivatott orvosolni. Az önkormányzat kezdeményezte az egyetemnél és az állami közútkezelőnél, hogy a költségek egyenlő arányú vállalásával lámpás forgalomirányítás készüljön a Szabadság út és az egyetemi kihajtó csomópontjában, de visszajelzést nem kapott.
Egy pályázat keretében az önkormányzat koncepciót dolgozott ki arra, hogy hogyan lehetne mérsékelni a HÉV okozta terheket a városi közlekedésben. A 3-as főút és a HÉV sínek helycseréje ezt elősegítené, de megvalósítására a városnak nincs forrása. A Szabadság téri HÉV kereszteződésben is jobb lehetne az áthaladás, ha a HÉV villamosként működne, ennek azonban az az akadálya, hogy a helyiérdekű szerelvényein nincs sínfék.
Az Isaszegi út és az Ady sétány kereszteződésében körforgalomra van szükség, amit az önkormányzat álláspontja szerint az uszoda beruházás közúti kapcsolatának kiépítése során kell megvalósítania a beruházónak.   
Az M3-as autópálya lehajtó és a Dózsa György út csomópontjában már építi a közútkezelő a jelzőlámpás forgalomirányítást.
Azokban az utcákban, ahol eddig még nem volt szilárd burkolat, azt a lakossággal közös finanszírozásban tudja az önkormányzat megépíttetni, ilyen például a Lázár Vilmos utca és a Fenyvesi főút. A megvalósításhoz lakossági aktivitás továbbá a jogi és a műszaki feltételek teljesítése szükséges. A Lázár utcában még nagy számú ingatlan tulajdonosával kellene megegyezni földterületek átadásáról, s ott villanyvezeték oszlopok áthelyezésére is szükség van.

A közlekedés feltételeinek javítása érdekében indult el a buszmegállók fejlesztése, új zebrák kijelölése valamint a Hunyadi utca – Mátyás király út jelzőlámpás forgalomirányításának kiépítése.  Új parkolók is létesülnek, s jövőre is folytatódnak a kerékpáros fejlesztések. Gödöllőn jelenleg 100 zebra található, ebből 37 közlekedési lámpával ellátott. A legközelebb a Petőfi téren alakítanak ki 3 új zebrát.

Útépítésekre az idén csaknem 400 milliót költött a város, ebből újult meg a Hunyadi utca (282 millió forint) és a Széchenyi utca második üteme (114 millió forint). A tervezett fejlesztések: Blaháné út a Rét utcáig, a Jázmin utca és a Mátyás király utca - Ádám utca területe. A járdaépítések is folytatódnak, ezek sorában jövőre a Dózsa György út OTP előtti térrendezése révén a főtér is kibővül.

Az önkormányzat az autópálya melletti nemzetközi vállalatokkal közösen szorgalmazta az illetékes minisztériumnál, hogy az állam támogassa a Nyugati elkerülő út első ütemének megépítését a Lear melletti körforgalomtól a Haraszti és Kenyérgyári útig, de ez nem járt eredménnyel, annak ellenére sem, hogy a szóban forgó cégek igen komoly adózók.

Nemcsak az autópálya csomópontról kellene levenni a terhet, hanem az összes városi útról, szólt hozzá elsőként Lengyel Szilvia. A Gödöllőn átmenő nagy forgalom jórészt annak a következménye, hogy nem épült meg a várost elkerülő út.  
Mindannyian elszenvedői vagyunk ennek a helyzetnek. A budapesti dugó után Gödöllőn is araszolni, olyan nagy környezeti és mentális terhelést jelent, hogy ennek a csökkentését mielőbb el kellene érni. Kormányok és képviselők nagyon sokat ígértek ennek érdekében, említette.  

Az elkerülő úthálózat tervezése a 90-es évek végén kezdődött, válaszolta Gémesi György. Az autópályától a 30-as főúton át az Isaszegi útba torkolló, majd a besnyői kolostorig tartó út megépítése az első tervek idején 6 milliárd forintot igényelt volna. A terveket háromszor kellett frissíteni azóta. A döntéshozóknak, az erre mandátummal rendelkezőknek nagyobb aktivitást kellene mutatniuk az elkerülő út építése mellett, hangsúlyozta.   
A polgármester úgy vélte, hogy ha megkérdeznék a gödöllői autósokat, mi másra lehetne költeni az állami uszodára meghatározott az összeget, szerinte 80-20 százalék arányban az elkerülő utat választanak. Az elkerülő út költségét bőven fedezné az a sok-sok pénz, amit a cégek, valamint az autósok és a gödöllői lakosok befizettek az államkasszába.

A Kazinczy körúton élők nevében azt panaszolták el, hogy a közlekedési táblák tiltása ellenére sok autós a lakótelepen áthajtva rövidíti le az útját. Elhangzott, hogy az utak a padkák és az árkok karbantartásának hiányában is károsodnak, „jó” példa erre a Köztársaság út. A jelzőlámpás csomópontok számának növelése helyett az úthálózat fejlesztését is sürgették. Szóba kerültek a hosszú ideig az utak szélén tartott személykocsik és teherautók. Ismét felvetették, hogy az egyetem parkja és a vasút között lehetne átvezetni a forgalmat a 3-as főút és a valkói út között. Ennek feltehetően már gátat szab a megépítés előtt álló vasúti felüljáró.

Az önkormányzat jövő évi költségvetésében a tervek szerint egy új közlekedési koncepció elkészítésére is különít el pénzt.