2024. április 19. , 13:45
Köszöntjük Emma nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
 1  2  3  4  5  6  7
 8  9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30          

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2017.01.31 12:48
Költségvetés: 2,5 milliárd fejlesztésre
Nyomtatható verzió

A testület 11 igen, 2 nem szavazattal és 2 tartózkodással elfogadta Gödöllő 2017. évi költségvetését. Ugyancsak jóváhagyták az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok – a VÜSZI Nonprofit Kft., a Kalória Nonprofit Kft., a Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Kft., a Gödöllői Távhő Kft., a Gödöllői Piac Kft. és az Erzsébet Királyné Szálloda Kft. - 2017. évi üzleti tervét és jóváhagyták a G-Magistratus Zrt. 2016. évi tevékenységet záró éves beszámolót.ű




Az idei gödöllői költségvetésből 2,5 milliárd forint jut fejlesztésre. De ne szaladjunk ennyire előre, a tervezés a források számbavételével kezdődött! A költségvetési javaslatot előterjesztő polgármester elsőként az iparűzési adót említette, amely meghatározó helyi bevétel, a helyi adók háromnegyede ebből az adónemből származik. Mivel az egyik legjelentősebb cég, a TEVA befizetése termelési okok miatt bizonytalan ideig csökken, ezt a bevételi forrást óvatosan kell tervezni.
A tavaly bevezetett kommunális adó 200 millió forinttal növelte a város bevételét. A gödöllői polgárok befizetéseit kizárólag az infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Ez a forrás nélkülözhetetlen a város fejlesztéséhez, mert az állam egyre több állami feladat költségeit hárítja át a saját bevételekkel rendelkező települések önkormányzataira. Míg korábban az önkormányzatok által elvégzendő állami feladatok költségének 80 százalékára is fedezetet adott az állam, ma már csak 45 százalékot fizet. Az állami támogatás legkisebb arányú a közművelődési feladatokban (11,5 %) és a közétkeztetésben (39,2%) A közoktatás teljes körű államosítása után már nemcsak azt a pénzt veszik el, amit eddig erre a szektorra adott az állami költségvetés, hanem Gödöllő, mint magas jövedelemtermelő képességgel rendelkező önkormányzat esetében további 100 millió forintot. Szinte biztosra vehető, hangzott el, hogy az összesen 277 millió forintra rúgó szolidaritási hozzájárulásból, ami az állami nagy kalapba kerül, messze nem jut vissza a teljes összeg a városi iskolákba, hanem más településeken működő intézmények hiányzó forrásait pótolják belőle.
Összességében Gödöllő állami támogatása a múlt évi 950 millió forinttal szemben az idén 800 millió forint. A kiadásokat növeli a minimálbér emelés többletköltsége az önkormányzat gazdasági társaságainál és az óvodáknál. A város emellett is tovább vállalja a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásával és a Nefelejcs Napközi Otthon működtetésével kapcsolatos költségeket. A felhalmozási, fejlesztési forrásokból 500 millió forintért épülnek új utak, járdák, folytatódik a kerékpárutak kialakítása és felújítanak 10 buszvárót. Várhatóan áprilisra elkészül az a lista, amely a 2019-ig megvalósítható út- és járdaépítéseket tartalmazza, tette hozzá a polgármester. Víz- és szennyvíz közmű építésre 430 millió forint fordítható.
Az integrált városfejlesztési stratégia és a képviselő-testület ciklusprogramja szerint kezdődik a sportcsarnok építése - TAO-s sporttámogatásokból és 500 milliós önkormányzati forrásból. A régi városháza bontására 170 millió forintot irányoztak elő. A főtér ezt követő bővítésére, területrendezésre 200 millió forint fordítható.
Az új városházának otthont adó Szabadság tér 6. sz. alatti ingatlan átépítésére, gépészeti és energetikai korszerűsítésére illetve bővítésére 540 millió forint beruházási költségkeretet terveztek.
Folytatódik a Várkapitányi lak felújítása 90 millió forintból. A Gödöllői Mesék Háza Óvoda II. épületét 55 millió forintból újítják fel. A térfelügyeleti rendszer bővítésére 16 millió forintot fogadtak el.
Tények és minősítések
A költségvetés vitájában Simon Péter Gellért (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy „látszólag jól mutat Gödöllő város 2017-es költségvetése, 2,5 milliárd forint fejlesztési forrást tervez, ami jól szemlélteti, mennyire nem állja meg a helyét az a balliberális mantra, hogy az önkormányzatok mozgástere szűkült.” A tervezetről elmondta, „hogy a 2017-es költségvetés minden, csak nem ésszerű és erre a legkirívóbb példa a városháza ügye”. Furcsállta, hogy „még mindig nem láthattunk ténylegesen olyan hatástanulmányokat, amik megmutatnák számszerűen, hogy mennyibe is kerülne a városháza felújítása”. Következő hozzászólásában pedig így fogalmazott: „Arra szeretnénk kérni a testületet, hogy egymilliárd forintért ne romboljon le egy értékes épületet.” Végül, a kommunális adót is bírálva kijelentette, a költségvetést „mi semmiféleképpen nem fogjuk tudni elfogadni”.
Pelyhe József arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés bevételi és kiadási oldala összefügg. Fel lehet újítani a régi városházát, de miből lehet azt kifizetni? El lehet vetni a kommunális adót, de honnan lehet pótolni azt a bevételt, ami így kiesik? Vagyis: konkrét módosítási javaslatokat lehet figyelembe venni.
Halász Levente (Gödöllői Lokálpatrióta Klub) elmondta, a régi városháza nemcsak csúnya, hanem túlméretezett is a csökkentett önkormányzati feladatokhoz. Ezzel szemben az új hivatal kisebb, emberi léptékű épülete lesz a városnak.
Gémesi György arra biztatta Simon Gellértet, hogy olvassa el a költségvetést. Nem tudja ugyanis, honnan vette azt, hogy a bontás egymilliárd forintba kerül.
– Ilyen nincs az előterjesztésben, de úgy látszik, képviselő urat a számok nem zavarják. Elmondtam bizottsági ülésen is, benne van az előterjesztésben is, hogy a tavalyi 950 milliós állami támogatással szemben idén már csak 800 milliót kap a város. Elmondtam azt is, hogy közel 100 milliót elvesznek. Elmondtam, hogy a minimálbér emelés kimutathatóan mennyi többletkiadást igényel. Ezzel vitatkozzunk: van többletteher vagy nincs? Kevesebb pénz van vagy több? Ha a képviselő úr bebizonyítja a számok alapján, a nála lévő költségvetésben, hogy amit mondtam, nem igaz, akkor visszavonom minden ezzel kapcsolatos gondomat. Huszonhat éve vagyok önkormányzati szakpolitikus, ezzel foglalkozom, elmondom. Nem azért, mert balliberális, jobb- vagy baloldali vagyok, hanem azért, mert ezek tények.
Tudom, hogy a számok nem zavarják egy politikai műhelyben legyártott hozzászólás összeállítását, de ebben a testületben, ebben a városban ne politikai műhelyekből kiadott anyagokat olvassunk fel, hanem gondolkodjunk, nézzük a számokat és próbáljunk segíteni! Bárki hozhat segítséget, a Fidesz részéről is, ha már annyiszor utal rá képviselő úr, amikor azt mondja, hogy nem támogatjuk. Azt is elmondtam, több hónapja ebben a teremben, hogy lehet hozni forrásokat a városháza felújításához, semmi gond nincs, azonnal módosítunk. Hónapokkal ezelőtt felajánlottam, keressen meg a városházán képviselő úr! Bárki bejöhet hozzám, meg lehet nézni a tervezői költségvetést, ami a felújítás kapcsán elkészült, a látványterveket, a műszaki állapottal kapcsolatos felméréseket, s utána vitatkozzunk. De el sem jön? Akkor milyen alapon mondja ezt ön?
Bemutattam a testületnek a levelezésemet a kormányhivatal elnökével, magasabb szintű tárgyalásaimról is tájékoztatást adtam. A felújításban együtt akartunk működni. Elvittem a terveket, leültünk Tarnai Richárd úrral, ő személy szerint támogatta volna. Más politikai döntés született. Én ezt elfogadom, de ettől kezdve megyünk a magunk útján. A felújításhoz szükséges pénz nem állt a mi rendelkezésünkre. Második körben felajánlottam – nyilván testületi felhatalmazás nélkül, de ez egy tájékozódó tárgyalás volt – az ingyenes átadást. A régi városháza épületében lehetett volna a tisztiorvosi szolgálat, a járási hivatal, a földhivatal, minden együtt. A legnagyobb járásban, Gödöllőn, szerintem megért volna ennyit az embereknek nyújtott szolgáltatás. Én vagyok a hibás, hogy ki kellett menni a Kotlán utcába?
Amikor az épület és a terület hasznosításával kapcsolatban megkaptam a negatív válaszokat, elég világosan elmondtam: ennyi pénzünk nekünk nincs. Ha a 2,5 milliárd forint fejlesztési pénzből kiveszünk kettőt, akkor nem jut utakra, csatornázásra, térfelügyeleti kamerákra, buszvárókra. És mire? Arra az incifinci önkormányzati feladatra, amit önök hagytak nekünk? Arra legyen egy ekkora épület? Vagy újítsuk fel és adjuk át a kormányhivatalnak? Ez is egy lehetőség, de úgy gondolom, ezt nem nekünk kell megoldanunk.
A csökkentett feladatokra alkalmas ingatlannak mutatkozott a Budapest Bank évek óta kihasználatlan épülete, a felújítás bekerülési költségénél jóval kevesebbért. A régi épület jövőjét illetően megkérdeztük a lakosságot, mintegy ötszáz észrevételt kaptunk, és ezek közül a főtér bővítése látszik legreálisabb célnak. Lakásokat, üzleteket nem nagyon akartunk ide építeni, a sportcsarnokot pedig nem lehet áthelyezni erre a területre.
Önöktől egy javaslat nem jött, csak ugyanaz a kérdés, hogy „Nem lesz a főtéren városháza?” Lesz a főtéren városháza! Van a főtéren városháza, már most is működik. És ez az épület, amiben most vagyunk, takarékos, puritán bővítéssel minden olyan szolgáltatási igényt ki tud elégíteni, ami a gödöllői önkormányzat feladata és a lakosságot érinti. Lesz benne tanácsterem, ahol az esküvőket is meg lehet tartani.


Látogatottság: 1238
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése