Ady Endrét (1877-1919) napjainkig a legnagyobb költők között
tartjuk számon. Olvasni sem könnyű a verseit, írni talán még nehezebb azokról.
Úgy tűnik, már mindent tudnak életművéről az irodalomtörténészek. Beszélni vagy
beszélgetést hallgatni róla, azonban mindig érdekfeszítő. A Kávéházi esték
szereplői erre vállalkoztak a folyton változó világot jelképező Királyi Váróban
– csak a két órás együttlét alatt két tucat vonat robogott el a síneken –,
ahová megidézték a száz évvel ezelőtti, már emlékké alakult tényeket.
Léda – azaz Brüll Adél – nagyvilági dámaként került a
nagyváradi hírlapíró látókörébe. Az
Adytól öt évvel idősebb „végzet asszonyának” katonatiszt vőlegénye volt, de a
főhadnagy a leendő „bankár-nász” csődje után áthelyeztette magát egy másik garnizonba.
Adél Diósy Ödönhöz ment feleségül, akivel Párizsban
telepedtek le, ahonnan rendszeresen hazalátogatott Nagyváradra. Ott ismerkedett
meg Adyval, aki a Nagyváradi Napló újságírója volt. A Nyugatra vágyó
fiatalember az ő segítségével jutott el Párizsba, ahonnan több hazai lapot is
tudósított. Diósy Ödön nem bánta, hogy újdonsült felesége a költő szeretője
lett.
Ady költészetébe – és a magyar lírába - új korszakot hoztak
a tabudöntögető Léda-versek.
Az 1903-től 1912-ig tartó kapcsolatnak azonban nem volt
jövője, Ady ugyanis alkalmatlan volt házasságra. Lakás nélkül, borral,
napról-napra élt. Bár igen gyorsan tudott regenerálódni, Léda eltartására
alkalmatlannak látszott.
Léda 40, Ady 35 éves volt, amikor megszületett az
„Elbocsátó, szép üzenet”, ami minden volt, csak „szép” nem, arra mindenesetre
bizonyítékként szolgált, hogy nehéz művész párjának lenni.
*
Léda után „kis női csukák” jöttek. Böhm Aranka, Dénes
Zsófia…
Csinszkával – Boncza Bertával – 1911 óta levelezett Ady.
Sokáig talonban tartotta a „kislányt”, akivel 1914-ben találkozott először, s
akit egy évvel később feleségül vett. Nem minden nehézség nélkül, mert a
csucsai lány házasságát csak a nagymamája támogatta. Ady viszont különösen
ragaszkodott a feleannyi éves, vele együtt kisnemesi származású, művelt,
érdeklődő, művészeteket kedvelő szerelméhez. Még Tisza Istvánnak is írt, hogy
segítsen az árvaszék engedélyét megszerezni a házasságkötéshez.
Csinszka hamar felmérte, ő lesz az ápolója a nagybeteg
költőnek. Két évig Csucsán éltek, majd Pestre költöztek. Kapcsolatuk emlékét a
Csinszka versek őrzik.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy valójában Berta
nevezte el Adyt egy akkor futó színdarab szereplőjéről Csacsinszkynek, majd
ezen fordítva keresztelte el őt a költő Csinszkának.
*
Léda is, Csinszka is túlélte Ady Endrét. Csinszka a
festőművész Márffy Ödön felesége lett.
Bár a Királyi Váró csak kőhajításra található az Ady
sétánytól, Ady sosem sétált Gödöllőn. Diósy Ödön 1925-ben vett egy tízszobás
házat a kastély mellett, ott éltek Lédával a Pesten töltött téli hónapok
kivételével. Felesége galambokkal és kutyákkal vette körül magát. Az elpusztult
ebeket perzsaszőnyegbe takarva hantolta el, a helyüket a Jamboreen szerzett
kopjafákkal jelölte meg. Léda „közvetítésével” kapta a sétány a költő nevét.
*
A következő Kávéházi estére decemberben várják majd a
közönséget.