Önkormányzati hírek

Pesti Broadway?
Az elnevezés Somossy Károly nevéhez köthető, aki „vállalkozó kedvű” egyénként nem riadt vissza az apróbb „trükköktől” sem: egy „kölcsönvett” pénzösszeg segítségével külföldön karriert épített, majd visszatérve Magyarországra a Nagymező utcában 1884-ben Orfeumot nyitott. Tíz évvel később létrehozta az Első Fővárosi Orfeumot (ami ma az Operettszínház és a Moulin Rouge épülete).
A hely legnagyobb szenzációja a kiválóan éneklő és táncoló Carola Cecília volt; népszerűségére jellemző, hogy egy nábob körülbelül 1 millió koronát áldozott rá, hogy elnyerje kegyeit (A MÁV elnöke ekkor 15 ezer koronát keresett évente). Hihetetlen, de Somossy vesztét a szúnyogok okozták, amikor a mai Kopaszi-gát (XI. kerület) területén megépíttette Európa akkori legnagyobb vigalmi negyedét. A vérszívók miatt azonban fél év után csődöt kellett jelentenie, mert senki sem látogatta a Konstantinápoly Budapestet.
Az I. világháború előtt érdemes megemlíteni az akkori pezsgőkirálynő, az egykori „virágáruslány”, Wabitsch Lujza nevét, aki a „megtakarított” pénzéből megnyitotta a Jardin d’ Hivet, a télikertet, meg még számos olyan helyet, amit nem szokás névvel illetni; működésének az I. világháború vetett véget.
A nagy háború után újraindult a pezsgő éjszakai élet, többek között színes kabaréval, amit Hacsek és Sajó is fémjelez. A kezdetekről a szerző, Vadnay László így vallott: „Genfben nem tudom, hányszor ült össze a békekonferencia. Gondoltam írni kellene erről egy kis tréfát, ahogy két pesti polgár elképzeli a békecsinálást. A téma megvolt, most már csak két pesti hangzású név kellett. Felütöttem a telefonkönyvet, behunyt szemmel ráböktem ceruzámat, és ahol eltaláltam, ott állt Hacsek. Aztán megint böktem, ez volt a Sajó. Így születtek.”
A Nagymező utcában a legnagyobb siker azonban az Arizona mulató volt, ami 1932-ben nyitotta meg kapuit. Különlegességét az adta, hogy csak revüt és zenés előadásokat tűztek műsorra. Az alapító Rozsnyai Sándor volt és felesége, alias Mici, akit a későbbiek során csak Miss Arizonaként ismert a közönség (állítólag a hajának olyan színe volt, mint Arizona homokjának). Mivel a mulató nem volt túl nagy méretű, ezért a tulajdonosnak minden ötletességre szüksége volt, hogy a rendelkezésre álló helyet maximálisan kihasználja. Középen forgószínpad állt, amelyet akár másfél méterre is ki lehetett emelni. A területet könnyen és gyorsan mozgatható függönyök tagolták több részre. A páholyok többsége mozgatható kivitelben készült, a tetőtérben színes, távvezérelhető lámpák és reflektorok kaptak helyet. Vendégei közül érdemes megemlíteni a walesi herceget, aki morganitikus házassága és közvetlen modora miatt nagyon népszerű volt hajdanán. De járt itt a kapurtalai maharadzsa és tucatnyi arab sejk is, valamint Lord Astor. Az árakra jellemző: Európa legdrágább mulatójában egy szendvics 200 pengőbe került. A politika azonban közbeszólt: az utolsó előadást 1944. december 16-án tartották. Fennállásuk során olyan neves művészeket foglalkoztattak, mint Rátonyi Róbert, Rodolfo vagy Alfonzó. Érdekesség, hogy Galambos Erzsi is itt döntötte el, hogy ő táncosnő lesz: ugyanis édesapja az Arizona portása volt, így az akkor még gyermek Erzsike sokat járt be a mulatóba.