Önkormányzati hírek

A pályázati konstrukció két alapvető célja a felsőoktatás minőségének javítása, és a kutatási szolgáltatások támogatása volt a Közép-Magyarországi Régióban. A koncepciónak megfelelően a projekt költségvetése dologi és beruházási keretet nem tartalmazott, beszerzések helyett a költségek 30%-át kutatási szolgáltatásokra fordíthatta az egyetem. Ezzel élénkült a független laboratóriumi szolgáltatások piaca, szorosabb kapcsolat alakult ki a kutatást, innovációt, és oktatást végző szervezetek között, amely kapcsolatnak a technológia transzfer folyamatok beindítása, a találmányok hasznosulása miatt kiemelt jelentősége van, tájékoztatott dr. Mézes Miklós akadémikus, egyetemi tanár, szakmai vezető és dr. Bense László egyetemi docens, projektvezető.
A projekt Innovációs vándordíjat hívott életre, amely az iparjogvédelmi oltalomra érdemes, vagy gazdasági haszonnal kecsegtető, még nem publikált alkotással lehetett elnyerni. A vándordíj első alkalommal Halgazdálkodási Tanszék csapatához került „Halikrakeltetés víz nélkül” című találmányukért. A technológia transzfer tevékenység élénkülését jelzi, hogy a futamidő alatt 3 új fejlesztés szabadalmi igénybejelentése történt meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába.
Az oktatás minősége és az egyetem szellemi potenciálja közötti korreláció szoros. A szellemi potenciál növelését doktori programok, továbbképzések, tanulmányutak és konferencia részvételek támogatásával valósították meg. Ezek eredményeként a futamidő alatt 18 monográfia, 169 szakcikk, és 172 tudományos konferencia előadás született, továbbá az egyetem 32 munkatársa vehette át PhD doktori oklevelét, így az egyetemen oktatók és kutatók már 80%-a rendelkezik tudományos fokozattal. Az Intézményben működő oktatói utánpótlás nevelési rendszer, valamint a most záródó projekt egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a Szent István Egyetem két fakultása (Állatorvos-tudományi Kar, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar) 2013-ban kutatókari minősítést szerzett.
A nemzetközi versenyképesség növelése érdekében a négy egyetemi kar 11 kutatócsoportja 32 kutatás-fejlesztési témában végzett összehangolt kutatásokat. A kutatási programok kialakítása során tekintetbe vették a kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájában megfogalmazott alapelveket, az Európai Unió irányelveit, és a klímaváltozással kapcsolatban a tudományos közvéleményt leginkább érdeklő problémákat. A vállalt feladatok a biztonságos és egészséges élelmiszer alapanyag termelés, a környezeti technológiák, a megújuló és alternatív energiaforrások hasznosítása, valamint a természeti erőforrások egységes vagyonértékelése témakörök köré szerveződtek. Ezek ugyan látszólag nem összetartozó tudományterületek, de az energiatakarékosságra való törekvés, a környezet kímélése, és különösen a fenntarthatóság kérdése összeköti őket.
A biztonságos élelmiszer alapanyag termelés kérdését mennyiségi és minőségi szempontból is vizsgálták. A biztonságosan megtermelhető mennyiség a termésátlag növelésével, és a megtermelt élelmiszer alapanyag kártevőktől (állati termék esetén állatbetegségektől) való megóvásával is növelhető. A klímaváltozás okozataként az élelmiszerbiztonság alatt a minőségi szempontból egészséges, alacsony mikotoxin tartalmú növényi-, és emberre is átterjedő állatbetegségektől (zoonózis) mentes állati eredetű élelmiszert értjük. Mindkét témakörben születtek nemzetközi tekintetben is élenjáró eredmények.
Az élelmiszer alapanyag termelés, és az energiahasznosítás témakört a környezetbe kerülő biológiai és vegyi szennyező anyagok miatt szorosan összekapcsolja a környezetbiztonsági alprogram. Először sikerült multitoxin biodegradációt (lebontást) kimutatni talajból izolált prokariota mikroszervezetekben. Ez azért érdemel kiemelt figyelmet, mert ilyen nagy mennyiségek esetén vegyi mentesítés nem vehető számításba, csak a biológiai lebontás lehet hatékony. Hasonlóan biztató eredményeket értek el az endokrin rendszert megzavaró hormonhatású vegyületek, valamint a talajba került szénhidrogén maradványok lebontására alkalmas biofilm képző baktérium-izolátumokkal is.
A környezeti energiák hasznosítása témakörben a földvagyon értékelés mintájára vizsgálták az ásványvagyon, a víz- és levegővagyon értékelését. Segédlet készült a szilárd biomassza hasznosító berendezések tervezéséhez. Elkészült a hazai regionális széltérkép. Modellezték a szigetüzemű szélerőgépek, és az együttdolgozó szél-erőműpark teljesítmény-potenciálját. Irigylésre méltó módon a geotermális energia regionális hasznosításának felmérése keretében felkeresték az ország valamennyi termálfürdőjét. A geotermikus energia kísérleteknél a hőszivattyú által termelt energiát halnevelő medence fűtésére hasznosították, amely újabb kapcsolatot teremtett a két, nagyon eltérő, tudományterület között.
Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen című projekt bebizonyította, hogy érdemes energiát és pénzt fektetni a környezeti technológiák oktatásába és kutatásába, hiszen az élhető és fenntartható környezet nem csak egy elvárás az EU részéről, hanem a jövőnk záloga is egyúttal.