A Grassalkovich-kastély dísztermében rendezett ünnepségen Gémesi György polgármester és Gönczi Tibor, a kastély ügyvezető igazgatója, valamint Bíró János, a szobor készítője mondott köszöntő beszédet. Az esemény fényét emelte még Kaján Katalin operaénekes előadása és Sándor Szabolcs zongoraművész, karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanárának játéka. Kaján Katalin Haydn A lakatlan sziget című művéből Costanza áriáját énekelte, majd Sándor Szabolcs Haydn No 50. D-dúr szonátájának III. tételét adta elő.
Grassalkovich I. Antal Gödöllő történelmének a legnagyobb alakja és a legnagyobb építője – mondta köszöntőjében Gémesi György. - Egy sikeres pályázat eredményeként, felerészben támogatásból sikerült a szobrát megalkotni, régi adósságát törlesztve városunk közösségének. Nem most fedeztük fel életművét, amelynek tárgyiasult része a település legjelentősebb építészeti-művészeti értékei közé tartozik. 1996-ban, gödöllői kastélyának megnyitásával ismét új fejezet kezdődött Gödöllő életében. Folytatódott a kastély rekonstrukciója, számos más műemlék is megszépült, továbbiak épültek és születtek. Abban a szellemben, hogy az a közösség tud a távoli jövő számára is értékeset alkotni, amelyik ismeri és megbecsüli az elődök alkotásait. Grassalkovich I. Antal épített és fejlesztett. Templomokat, kastélyokat, Gödöllőn és az ország számos településén. Ezt a példát igyekszik követni az önkormányzat is, amikor úgy fejleszt, hogy az eddigi értékeket is tovább gazdagítja. Most a szoborral.
Grassalkovich I. Antal éles eszű, vasakaratú, szorgalmas volt gyerekkorától kezdve, s ezek mellett mély vallásosság jellemezte. Hivatali munkájának kezdetétől jellemző volt rá, hogy minden munkáért busásan megfizettette magát. Tudására, elért sikereire mindvégig büszke volt – emelte ki köszöntőjében Gönczi Tibor. - A később, saját maga által írt aforizma-gyűjteményében megfogalmazott alapelvet egész életében szem előtt tartotta: „Feljebbvalóinknál, akikre szükségünk vagyon, tudni magunkat szükségessé tenni a legfőbb mesterség". Tervszerű, abszolút tudatos birtokszerzési politika jellemezte. Megszerzett birtokainak központjában kastélyokat emeltetett. Baja, Gyöngyös, Hatvan, s a legreprezentatívabb gödöllői kastély, amely idővel igazi székhelyévé lett, mindmáig hirdetik az építészetben jártas megrendelő, a főúr, kifinomult művészeti ízlését, amely kiemelkedően gazdag egyházi mecénási tevékenységében is megmutatkozott. Földbirtokosként előremutató gazdasági szemlélet, a fejlesztések pártolása jellemezte. Bár a minél nagyobb jövedelem elérésére törekedett, de jobbágyai túlterhelését ellenezte, igen emberségesen bánt velük.
Bíró János kifejezte reményét, hogy alkotásával sikerül összekötnie a jelent a múlttal, és a jövőben bebizonyosodik, hogy ez az ötvözet az egész részévé válik.
A díszteremben egybegyűltek ezután az Alsóparkba vonultak, ahol a Chopin Zeneiskola rézfúvós kvintettjének játéka várta az érkezőket.
Gémesi György a szobor előtt összegyűltekhez is szólt. Elmondta, hogy Grassalkovich I. Antal gazdagságából a jövőre is költött. A nevéhez fűződő épületek ma a város meghatározó értékei. Öröksége azonban még további feladatokat ad a jelen generációnak. Az önkormányzat céljai között szerepel a Testőrlaktanya felújítása és a Hattyús tó rekonstrukciója.
A szobrot Kaján
Katalin, Gémesi György, Bíró János és Gönczi Tibor leplezte le. A
műalkotást Szecsődi Péter áldotta meg.
Az ünnepség moderátora, Péterfi Csaba, Gödöllő város kommunikációs igazgatója az eseményen köszönetet mondott az alkotó Bíró János szobrászművésznek, Hernádi Zsolt öntőmesternek, Gömöry Juditnak, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatóhelyettesének, Tóth Dávid és Böjté Horváth István szobrászművészeknek, a meghívásos pályázat helyi zsűrije tagjainak, dr. Fülöp Istvánnak, Guba Lajosnak, dr. Papházi Jánosnak, Márvány Miklósnak, Gaálné dr. Merva Máriának, továbbá Klaniczay Péternek, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztálya munkatársának, Mészáros Judit főépítésznek és munkatársainak, Szlávik Olgának és Vígh Irénnek, a környezetrendezés tervezőjének, a Panda Pont Mérnök Iroda Kft-nek, Andaházy László ügyvezető, tájépítész tervezőnek, a környezetrendezés kivitelezőjének, az Attraktív-Kert Kft-nek, Ivicsics János ügyvezetőnek, Szabó Gábor főépítés vezetőnek.
(c) Tatár Attila felvételei