2024. március 29. , 13:05
Köszöntjük Auguszta nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
         1  2  3
 4  5  6  7  8  9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2012.06.29 19:20
Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója - szekcióülések
Nyomtatható verzió

A Magyar Polgármesterek IX. Világtalálkozója június 29-én délután a Településüzemeltetés, a Vidékfejlesztés - településfejlesztés valamint a Nő, politika, hatalom című szekcióülésekkel folytatódott a Gödöllői Királyi Kastélyban.


A Településüzemeltetés szekcióban Hatvani Miklós isaszegi polgármester szekcióelnöki köszöntője után Vas György, a Belügyminisztérium önkormányzati feladatok főosztályának szakmai tanácsadója az önkormányzati és állami feladatmegosztás terén elvégzendő kormányzati tennivalókról beszélt. E tennivalók között van az állami és önkormányzati feladatok világos lehatárolása, a differenciált feladattelepítés kötelezővé tétele az ágazatok számára, továbbá a közszolgálati minimum és a közszolgálati optimum meghatározása az önkormányzatok részére. A feladatelosztás alapelve pedig az, hogy az önkormányzatok – bár alapvetően függetlenek – az egységes államszervezet részét képezik.  
A településfejlesztésnek és a településüzemeltetésnek „kéz a kézben” kell haladnia, kölcsönösen kiegészítve egymást – kezdte előadását dr. Dénes Tibor, Sárvár egykori első embere, aki két évtized tapasztalatait osztotta meg a hallhatósággal. Mint elmondta, a rendszerváltozás idején Sárvár egykori iparának mindössze 15 százaléka maradt meg, nagy volt a munkanélküliség, gyakorlatilag újra kellett tervezni a város gazdaságát. Ekkor – a kilencvenes évek közepén – két esztendő alatt sikerült mintegy 6-7000 új munkahelyet teremteni, majd a befolyt iparűzési adóból, állami segítséggel megalapozni, illetve fejleszteni a város termálfürdőjét és idegenforgalmát. Ennek eredményeképpen a fürdő tavaly 1,2 milliárd forint nettó bevételt hozott Sárvárnak,  s a körülötte épült négy- és ötcsillagos szállodáknak köszönhetően újabb másfélezer munkahelyet tudtak teremteni.
Szintén a termálvíz volt a főszereplője a Kisteleki Városi Geotermális Közműrendszer kiépítését koordináló Aquaplus Kft. ügyvezető igazgatója, Privánszi-Juhász Zsolt előadásának is. A magyarországi mintaprojektnek is tekinthető beruházás ugyanis a termálvízen alapul, azzal fűtik a tízezres lélekszámú csongrádi város összes önkormányzati intézményét, ami nemcsak jelentős anyagi megtakarítást eredményez, de függetlenné teszi az intézményeket a földgázpiacon gyakorta tapasztalható változásoktól is. A tervek szerint a város tovább fejlesztené közműrendszerét, és a későbbiekben lakóházakat is bevonnák a rendszerbe, a „lefűtött” termálvizet pedig fóliasátrakban hasznosítanák.
Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere a 32 ezres lélekszámú, ám hazánk negyedik legnagyobb területű városa élen szerzett településüzemeltetői tapasztalataival bővítette a hallgatóság ismereteit. Bemutatta városa legfontosabb beruházásait és betekintést nyújtott a környező településekkel közösen létrehozott hulladékgazdálkodási, illetve ivó- és szennyvíz szolgáltatási társulás működésébe.
Gyenes Szilárd, a 110 település hulladékgazdálkodását átfogó Zöld-Híd Régió Kft. ügyvezető igazgatója a hulladékgazdálkodás szabályozásában várható változásokról szólva – többek között – a közszolgáltatási díj befagyasztását, a közszolgáltatói keresztfinanszírozás megszüntetését, a hulladékgazdálkodási felügyeleti díj bevezetését, illetve a közszolgáltatási díjhátralékok NAV-on keresztül történő behajtását emelte ki.
A településüzemeltetési szekcióban számos, önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó terméket, illetve szolgáltatást kínáló céggel is megismerkedhettek a polgármesterek. Bemutatkozott a közvilágítás terén a legegyénibb igényeket is kielégíteni képes Hofeka Kft., az önkormányzati szavazórendszereket gyártó Robert Bosch Kft., az önkormányzatok energiagazdálkodását a lehető leghatékonyabbá tenni képes Dalkia Energia Zrt., kommunális és veszélyes hulladékok tárolása terén kimagasló Meve-Ko-Mi Kft., a városi díszkivilágításokkal foglalkozó Blachere Illumination, a szélessávú internetes szolgáltatásokat kínáló Kapsch Kft., valamint a hazánk leglátogatottabb internetes ingatlanközvetítő portálja, az Ingatlan.com.


 

 

 

A Vidékfejlesztés - településfejlesztés  szekció ülésén dr. Prozlik László, Gádoros nagyközség polgármestere Békés megyei statisztikai – népesedési és lakásépítési adatokkal – alátámasztva szólt arról, hogy a vidék népességmegtartó ereje számos térségben mélypontra került.  V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára A Darányi Terv szerepe a vidékfejlesztésben címmel tartott előadást. Mint elmondta, az utóbbi évek tapasztalatai szerint a mezőgazdaság mégiscsak elsősorban  élelmiszertermelésre hivatott ágazat. Azért is, mert a fizetőképes kereslet növekszik a táplálékok iránt.  A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia, a Darányi Ignác Terv fő céljai a minőségi mezőgazdaság kialakítása, a természeti értékek megőrzése és a vidék hanyatlásának megállítása. A vidék gerince a mezőgazdaság, amely élelmiszert termel, óvja, ápolja a tájat, a vizet, a földet, a környezetet , a kultúrtájat, a benne élő embert. Nagy lehetőségek rejlenek az önkormányzatok és a helyi közösségek együttműködésében. Kívánatos, hogy a mezőgazdaság legyen sokrétűbb, több ember foglalkoztasson, a termőföld maradjon magyar tulajdonban  és művelésben.
Papp Károly, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára az önkormányzatok feladatairól szólt a közfoglalkoztatásban. Tavaly 13 megye 28 kistérségében indult el mintaprogram.  Az idén 95 halmozottan hátrányos kistérség kapcsolódott be a programba, amely már 179 ezer embernek ad 6 és 8 órás munkát. Az idei költségvetésben 132 milliárd forint jut erre a célra, a jövő évi koncepcióban 154 milliárd forintot terveznek közfoglalkoztatásra.
A helyettes államtitkár elismeréssel szólt a gödöllői Szent István Egyetemről. Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja a Belügyminisztérium felkérésére vesz részt a program kidolgozásában és megvalósításában. A közfoglalkoztatás mezőgazdasági pilléréhez tartozik az energianövények telepítése a települési intézmények (óvodák, iskolák, önkormányzati épületek stb.) hőenergia ellátásához szükséges alapanyag előállítása céljából. Az energianövények kézimunkaerő igénye különösen az ültetvény létesítés évében jelentős, azonban a későbbiekben a begyűjtés és feldolgozás (brikett vagy pellet előállítása) is jelentős munkaerőt igényel. A növények termesztésére elsősorban a települések körzetében található, élelmiszer- és takarmánynövények termesztésére alkalmatlan területeket jelöltek ki.
A közfoglalkoztatás önkormányzati tapasztalatait Eszes Béla, Jánoshida polgármestere ismertette.
V. Németh Zsolt és Papp Károly előadását követően számos kérdés és vélemény hangzott el; többen is hangsúlyozták, szükség van a rendszeres, tartalmi egyeztetésekre az önkormányzatokkal.  
Kupainé Ambrus Gyöngyi, a Miskolc melletti Kistokaj polgármestere különb-különb megoldásokat ismertetett, amik eredményeként a település lélekszáma 15 év alatt megduplázódott – ma 2169-en lakják – és bölcsődével gazdagodott az önkormányzati intézményrendszer. Az óvodában a 4. csoport indulását tervezik. A településnek nincs hiteltartozása; egy év alatt hét munkahelyet teremtett és közérdekű munkavégzésre ítélt embereket foglalkoztat.  

A „Nő, politika, hatalom. A nők szerepe az országos és helyi politikában, különös tekintettel a Visegrádi országokra” című tanácskozás során a résztvevők áttekintették a szlovákiai, a lengyelországi, a csehországi és a magyar helyzetet.  A női városvezetők mellett a terület kutatói tartottak előadásokat.

A tanácskozáson először a szlovákiai tapasztalatokról hallhattak beszámolót a résztvevők. Mária Kadlecikova, a Szlovák Mezőgazdaságtudományi Egyetem professzora, volt szlovák miniszterelnök-helyettes magyar nyelvű előadásában személyes tapasztalatain keresztül vázolta, milyen akadályokkal kell megküzdenie azoknak a nőknek, akik a közéletben vállalnak szerepet. Mint mondta, a politikai, a kulturális és a szociális helyzetből adódó gátak ma is sokakat visszatartanak a politikai pályától. Kitért arra is, hogy ma már egyre többen elismerik a nők vezetési képességeit. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a nők ne a politikus férfiak viselkedését másolják le, hanem maradjanak meg nőknek.

 


Dana Habanová képviselő Dunaszerdahelyről elmondta, hogy Szlovákiában sajnos még mindig nagyon alacsony a nők aránya mind a parlamentben, mind a kormányban, s nincs ez másként megyei szinten sem. Bár a kvótarendszer megoldást jelenthetne, ez azonban még a női választókat is megosztja, nem szeretnének ugyanis csupán statisztikai okokból pozícióba kerülni. 
Júlia Bubniaková, aki Dunaszerdahelyen hivatalvezető, problémának nevezte azt is, hogy azok akik mégis vállalkoznak erre a feladatra, sokszor visszavonulnak a negatív tapasztalatok miatt. A kutatások szerint ugyanis a nők többek között nem vállalják fel a részvételüket a politika sokszor negatív kísérőjelenségeiben, és nem  vállalják a magánéletükben bekövetkező radikális változásokat sem, ami ezzel a  pályával jár. Kijelentette azonban, az, hogy 2010 júniusában első alkalommal Szlovákia 20 éves történelme alatt a miniszterelnöki szerepet nő töltötte be, példaértékűvé vált sok nő számára.

A lengyelországi tapasztalatokról Zywiecz alpolgármestere, Malgorzata Bieszczad, és Genowefa Jeziroska képviselő asszony számoltak be.  Mint mondták, úgy érzik, Lengyelország a változás jó példája. Egyre több hölgy tölt be vezetői állást, s egyre többen vannak azok, akik vezető szerepet kívánnak vállalni. A kutatási adatok szerint az egyházi közösségekben, ahol a nők létszáma magasabb, ott magasabb létszámban vannak jelen az önkormányzatban is. Ezeken a helyeken több figyelmet fordítanak a problémás esetek megoldására, melyeket a férfiak kevésbé tartanak fontosnak. Ezek a hölgyek általában pedagógusok, vagy egészségügyben dolgoznak. Az iskolákkal, az egészségügyi ellátással foglalkoznak és küzdenek az ország közös érdekéért ezeken a területeken. A család ereje teszi őket erre alkalmassá és segíti az egyházi közösségeket.

Csehországot három település: Brandys nad Labem – Stara Boleslav, Hlavanec és Prerov nad Labem vezetői képviselték. Nina Nováková, Brandy nad Labem – Stara Boleslav alpolgármestere érdekes dologra világított rá. Mint mondta, míg a férfiak nehézségek nélkül elfogadják a vezetésben, nőtársai nem egyszer kellemetlen vetélytársat láttak benne. Jarmila Smotkachová, Hlavanec polgármestere 2002-ben, településén első nőként került be az önkormányzatba. Alpolgármesterként, majd polgármesterként kapott bizalmat, s ma már nem ő az egyetlen nő, aki részt vesz a városi munkában. Eredménynek könyveli el, hogy ma már más nők is aktív résztvevői a faluban működő közösségek életének. Szintén pozitív élményeket osztott meg a hallgatósággal Irena Gregárková, Prerov nad Labem alpolgármestere, aki politikusnőként nem érzi magát hátrányos helyzetűnek. Úgy véli, számukra hatalmas előny, hogy meglátnak olyan jelenségeket, amelyeket a férfiak nem. Jobb érzékük van a szociális kérdések és a harmonikus együttélés mibenléte iránt, jobban meg tudják ítélni a lakosság szociális és társadalmi szükségleteit. Jobban átlátják a problémák mélységeit és meg tudják oldani azok okait is.

A magyarországi helyzetről nem politikusok, hanem tudósok, kutatók tartottak előadást.  Elsőként  dr. Deáky Zita, a Szent István Egyetem docense, aki széles körűen tekintette  át a nők helyzetét a XVIII. századtól napjainkig. Összefoglalta, hogy lett politikai kérdés a nők szerepvállalása: milyen út vezetett az első lépéstől, a bábaság oktatásának megindulásától napjainkig, amikor,  akár a miniszterelnöki széket is elfoglalhatják a hölgyek. Dr. Ilovszky Gabriella, a Corvinus Egyetem tanára az üvegplafon jelenséggel, azaz a nők politikai szerepvállalása előtti láthatatlan korlátokkal foglalkozott önkormányzati, és országos szinten. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánk a nőpolitikusok számát tekintve az utolsó helyen áll az európai országok között, s az önkormányzati szektorban is alacsony a női vezetők aránya.

A rendezvény záró előadásában dr. Pető Andrea többek között azt mondta: „Nem véletlen, hogy politikaelmélettel foglalkozók igyekeztek elkülöníteni a "nőpolitikát", aminek résztvevői csak nők, az adott kultúrára jellemző kulturális szimbólumokat használják és valamilyen formában lázadnak a meglevő uralmi forma ellen az ún. "feminista politikától", melyben elismerik, hogy a nőket nemük miatt megkülönbözető társadalmi intézmények vizsgálatára kell a hangsúlyt helyezni. Ez azért fontos, mert a "nőpolitika" nem a férfiaktól való független és a férfi rendszerek kritikájaként kialakult politikai gondolkodást jelöli, hanem inkább azt a pozitiv célkitűzést jelenti, hogy mint nők szerveződjenek meg.”

A konferencia zárónyilatkozatában a résztvevők olyan határokon átívelő uniós programok indítását javasolták, amelyek elősegítik a jó példák bemutatását, és a nők politikai szerepvállalásának növelését.
A konferencia megrendezését a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatta.        

A szombati záró plenáris ülésen Regionális együttműködés és nemzeti összetartozás címmel dr. Szili Katalin országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottság alelnöke, az Autonómia Albizottság elnöke, Az állampolgársági törvény változásának hatása a magyarságtudatra címmel Péter Ferenc, Szováta város polgármestere, Önkormányzati érdekvédelem Európában és a világban címmel Avi Naim, Beit-Arye polgármestere, az Izraeli Önkormányzati Szövetség (IAM) képviselője, Laszlo Palfi humán erőforrás igazgató, Svédország, Vetlanda, Erzsébet Wurst, kultúrreferens, Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége valamint dr. Gémesi György tart előadást.

A világtalálkozó a szekció állásfoglalások ismertetésével, a zárónyilatkozat elfogadásával valamint a Polgármesteri Aranygyűrű-díjak ünnepélyes átadásával ér véget.



Látogatottság: 3238
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése