Önkormányzati hírek

Szolnok vezeti azt a listát, amely a 10 ezer főnél nagyobb magyar városokat állítja sorrendbe az élhetőség szempontrendszere alapján. A második Zalaegerszeg, a harmadik Debrecen – legalábbis idén, mert ezentúl minden évben készül majd hasonló rangsor. Hogy milyen szempontok szerint zajlott az értékelés, illetve melyek az élhetőség építészeti, közlekedési és településfejlesztési feltételei, többet is megtudhattak, akik részt vettek a III. Élhető Városok Konferenciáján, május 30-án, Budapesten. 
A városok élhetőség szerinti rangsorolása külföldön régóta ismert fogalom – ismertette Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezetője, a díj alapítója –, így az itthoni felmérés is nemzetközileg használt indikátorrendszerek segítségével készült, a Központi Statisztikai Hivataltól és a vizsgált településektől kapott adatok számítógépes feldolgozása útján. Az indikátorok hazai viszonyok közötti alkalmazhatóságát egy szakértői bizottság ellenőrizte.
A felmérésben részt vevők körét azért korlátozták a tízezer fősnél népesebb településekre, mert hazánk 328 városából sok úgy kapta meg a városi címet, hogy nincsenek tartalmi feltételek mögötte. A világvárosnak tekinthető Budapest szintén kimaradt, fővárosunk élhetőségét később, más szempontok alapján elemzik majd. Mindezek után állt össze a 143 magyar települést, fenntartható fejlődésük alapján sorrendbe állító lista.
A legélhetőbb városok rangsora a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság alapján szerzett pontok összesítésével született. Hogy mennyire fontos mindkét szempontnak megfelelni, jól illusztrálja, hogy amíg a humán indexe szerint ötödik, öko indexe szerint második Szolnok megszerezhette a Legélhetőbb Magyar Város címet, addig sem a társadalmi mutatói alapján vezető Pécs, sem az környezeti fenntarthatóság alapján első Hódmezővásárhely nem kerülhetett a Legélhetőbb Magyar Városok TOP 10-es listájára.
Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke egy agglomerációs település vezetőjének szemszögéből világította meg az élhetőség kritériumrendszerét. Álláspontja szerint ehhez átfogó, átgondolt városfejlesztési stratégiát kell készíteni, amelyben egyformán hangsúlyos szerepet kap az öröklött építészeti értékek megőrzése és újak létrehozása, a helyi gazdaság erősítése, és a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vétele. Mindez jól szemléltethető a főtér-rekonstrukciónál: a „város arcának” egyszerre kell a közösségteremtő erővel és idegenforgalmi vonzerővel is rendelkeznie (ami a helyi bevételeket is növeli), és az uniós forrásból felépített szökőkút üzemeltetésére is gondolni kell. 
Az élhetőség és a fenntarthatóság alapfeltétele – folytatta Gémesi György –, hogy a település fejlesztésénél szem előtt kell tartani a zöld felületek megőrzését, ami Gödöllő esetében maradéktalanuk sikerült, annak ellenére, hogy az elmúlt két évtizedben igen jelentős volt a migráció, s számos multinacionális cél is letelepedett a városban. Az építési engedélyek kiadásánál szem előtt kell tartani, hogy a lakosságszám növekedésével párhuzamosan sor kerüljön az infrastruktúra és a szolgáltatások bővítésére is, hiszen ha nincs elegendő bölcsődei és óvodai férőhely, vagy túlzsúfolttá válik az úthálózat, máris veszített a település az élhetőségéből.
Budapest nem szerepelt a vizsgálatban, de nem vitás, hogy volna még tennivaló élhetőbbé tételének érdekében. A legfontosabb teendők közé tartozik a közlekedés – elsősorban a tömegközlekedés –feltételeinek javítása is. Ennek gyakorlati megvalósításáról Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatója beszélt, számos új közlekedésfejlesztési elképzelést ismertetve. Ilyen újítás lenne például az elektronikus jegyrendszer bevezetése, a millenniumi földalatti vasútvonal korszerűsítése és esetleges meghosszabbítása, a 2-es metró és a gödöllői HÉV vonalának összekötése, a Budapest Szíve program folytatása, a dugódíj és a közbringa rendszer bevezetése, valamint a közforgalmú hajózás megindítása is Újpest és Dél-Buda között.
A konferencia többi előadója más-más oldalról közelített az élhetőség fogalmához. Meggyesi Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem urbanisztikai tanszékének professzora a közterületek kialakításával, illetve a történelmi városrészek illetve a lakótelepek rekonstrukciójával kapcsolatos szakmai és lakossági elvárásokról beszélt, Dr. Bán Tamás, a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezérigazgatója egy új városüzemeltetési modell előnyeit ecsetelte, míg Dr. Kállai Mária Szolnok alpolgármestere városa hosszú távú városfejlesztési stratégiájának legfontosabb elemeit osztotta meg a hallgatósággal.
MP
A Legélhetőbb Magyar Városok TOP 10-es listája: 1. Szolnok – 2. Zalaegerszeg – 3. Debrecen – 4. Kecskemét – 5. Szeged – 6. Győr – 7. Nyíregyháza – 8. Békéscsaba – 9.  Kaposvár – 10. Veszprém