Gémesi György szerint a tervezetben nem minden egyértelmű,
és az számos olyan elképzelést tartalmaz, amivel az önkormányzatok nem tudnak
egyetérteni. A közoktatás szakmai ellenőrzése, a szigorú tanfelügyeleti
rendszer kiépítése a MÖSZ elnöke szerint támogatható, de a szövetség nem ért
egyet a közoktatási intézmények államosításával. Nincs mellékelve hatástanulmány, amiből világosan látható, hogy állami kézben olcsóbban és
hatékonyabban lehetne működtetni az alapfokú oktatást. Támogatható a kórházak,
fekvőbeteg-ellátó intézmények állami kézbe vétele, a járóbeteg-ellátás ügyében
azonban még számos részlet kidolgozásra vár, hiszen önkormányzati beruházások is történtek. Indokolt az önkormányzati
gazdálkodás szigorúbb ellenőrzése, az azonban nem, hogy az Állami
Számvevőszék mellett más hatóságok is vizsgálódjanak.
A MÖSZ elfogadja, hogy a kormányzat egy helyen, járási
hivatalokban kívánja koncentrálni az államigazgatási feladatokat, azonban úgy
véli, nagyon korai és indokolatlan az átállásra kitűzött 2013. január 1-jei határidő. Nem tudni ugyanis, milyen épületekben, milyen személyi állománnyal,
milyen informatikai háttérrel működnek majd ezek a hivatalok, hogy mi lesz az
okmányirodákkal, az ezek kialakítására fordított önkormányzati forrásokkal és nagyon nagy a bizonytalanság a köztisztviselők körében is.
Az átállás során mindezekre a kérdésekre választ kell találni, és a változtatás körülbelül
négy-öt évet igényelne.
A megyei intézmények átadásának kérdése már eldőlt, amivel -
a MÖSZ elnöke szerint - a megyék kiüresednek, és az önkormányzati középszint
eltűnik. Gémesi György sajnálatosnak tartja a jegyzők bérének drasztikus
csökkentését is, mert az az egész apparátus bérének csökkentését is magával
vonja. A jegyzői bérrel kapcsolatos rendelkezésnek egyébként is a
köztisztviselői törvényben lenne a helye.
A tervezet rendelkezései közül Gémesi György azt érti
legkevésbé, miért kell megszüntetni a 3000 főnél kisebb lélekszámú települések
hivatalait. A szövetség számításai szerint még egymilliárd forintot sem lehet
megtakarítani e lépéssel, viszont a hivataluktól megfosztott településeken
élőknek jelentős többletköltségük és sok bosszúságuk származhat abból, hogy nem
tudják majd az ügyeiket saját lakhelyeiken intézni.
A törvény egyértelműen centralizációs szándékot fejez ki,
csökkenti az önkormányzatok mozgásterét, autonómiáját, és az önkormányzati
szövetségekkel való érdekegyeztetést sem teszi kötelezővé a kormány számára -
összegezte észrevételeit Gémesi György, majd hozzátette: a MÖSZ letette
módosító javaslatát a BM asztalára, és reméli, hogy ennek a mai találkozónak is
az volt a célja, hogy egy valóban olcsóbb és hatékonyabb önkormányzati
rendszert lehessen létrehozni.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke elengedhetetlennek nevezte az
önkormányzati rendszer megújítását, aminek azonban nem lehetnek a
kistelepülések a vesztesei. Annál kevésbé, hiszen nem a községek,
hanem mindössze 2-300 önkormányzat áll az önkormányzati adósságok mögött.
Mint a TÖOSZ elnöke elmondta, arra kérték a
Belügyminisztériumot, hogy az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon
önkormányzati feladat, csak az egységes tanrend, a normarendszer kidolgozása és
az ellenőrzés kerüljön a járási hivatalok hatáskörébe.
Nem értenek egyet az önkormányzati hivatalok
engedélyezésének lélekszámhoz kapcsolásával. Véleményük szerint, tarthasson
fenn önálló önkormányzati hivatalt minden városi jogállású település, valamint
- lakossága számától függetlenül - az a község, amelyik esetében azt a
lakossági igények indokolják, illetve amelyik többlet állami támogatás
igénybevétele nélkül képes annak működését biztosítani. Ugyanígy nem értenek
egyet a területszervezési ügyekben sem a lakosságszám előírásával.
A TÖOSZ szerint az új feladatfinanszírozási rendszerben nem
elfogadható, hogy a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásához
az a továbbiakban is csak a központi költségvetés által meghatározott arányban
álló normatíva legyen biztosítva, mivel az sokszor köszönő viszonyban sincs a
valóságos igényekkel. Csak a 100 százalékos központi finanszírozás támogatható.
Gémesi Györgyhöz hasonlóan Schmidt Jenő is
elfogadhatatlannak tartja a törvényjavaslatban szereplő új javadalmazási
rendszert, amely 30-50 százalékos jövedelemcsökkenést okoz a polgármesterek
és a jegyzők számára, s nélkülözhetetlennek tekinti az országos önkormányzati
érdekszövetségekkel az érdemi párbeszédet és egyeztetést.