Önkormányzati hírek

Dr. Sólyom László köztársasági elnök köszöntője

Tisztelt Polgármester Asszonyok, és Polgármester Urak! Kedves Elnök Úr!

Én egy hosszú kapcsolat és a viszontlátás örömével jöttem önök közé. Önök az élő bizonyítékok arra, hogy én az elnökségem öt évét nem elefántcsont-toronyban töltöttem. Jóval többen – legalább kétszer ilyen sokan, mint akik itt ülnek – vannak azok a polgármesterek, akikkel találkoztam ez alatt az öt év alatt, hiszen évente kétszer-háromszor elindultam országot járni. Köszönöm mindenkinek az akkori bizalmat, az akkori információkat. Nekem ezek a találkozások rengeteget segítettek. És ez nem csak a határokon belül érvényes, hiszen nem csak az országot jártam, hanem a Kárpát-medencét is. Büszkélkedhetem azzal, hogy olyan falvakban voltam, ahol nem csak magyar, de helyi politikus sem járt soha. A legkisebb helyekre is elmentem, és persze mindenhol a polgármester volt az, aki először fogadott, és aki vezetett engem. Itt is látok olyan arcokat, akikkel találkoztam a határon túl.

A személyességeken és a személyes élményeken túl, nagyon fontosnak tartottam mindig, hogy létezik a Polgármesterek Világtalálkozója. Ami azt jelenti, hogy 1996-tól kezdve a polgármestereknek a köre nem zárkózott be az országhatárok közé. Mindig meghívták a határon túli magyar polgármestereket, és ők már akkor, a gyakorlatban demonstrálták, hogy létezik a kulturális nemzet, amit én azután, az elnökségem alatt Európában igyekeztem elfogadtatni: hogy tudniillik az ország határai és a nemzet határai nem esnek egybe. A nemzet határai ennél sokkal szélesebbek. Nagyon remélem, hogy ez az együttműködés, ami nem néz az országhatárokra, hanem a magyarságra és a szakmaiságra néz, továbbra is folytatódni fog.

Néhány szót kell itt szólnom arról is, hogy én miért becsülöm sokra az önkormányzatiságot. Alkotmánybíróként is nagyon fontosnak tartottam. Nagyon fontos, hogy az a forradalom, ami húsz éve lejátszódott, az hozta létre az önkormányzatokat a tanácsrendszer helyébe. És az önkormányzatiságról nem a kerekasztalnál volt szó – ezt tanúsíthatom, mint aki ott ült -, hanem utána, már a legitim új Országgyűlés alkotta meg az önkormányzati törvényt, és hozta létre ezt a rendszert, ami a helyi hatalom szervét nem a központi hatalom helyi lerakatának tekinti, hanem egy saját jogon létező egységnek. Ezt szeretném itt is, még egyszer tudatosítani, hogy egészen különleges helyet foglalnak el az önkormányzatok. Hiszen az önök legitimációja, a helyi képviselő-testületek, az ott megválasztott polgármesterek nem felülről kapják a hatalmat, hanem közvetlenül attól a közösségtől, aki őket választja. Ez egészen különleges helyet biztosít önöknek az állam rendszerében.

Az alkotmány persze védelmet nyújt az önkormányzatoknak. Jogaikat önkormányzati alapjogoknak nevezi, amik azonban, ha jól meggondoljuk, nem igazi alapjogok, hanem alkotmányosan védett hatáskörök. Olyan hatáskörök, amelyek autonómiát adnak az önkormányzatoknak a központi hatalommal szemben, de az igazi alapjog, az a helyi közösségnek az önkormányzáshoz való joga. És pontosan ez az, ami az önök hatalmának és büszkeségének a forrása kell, hogy legyen. És ez jelenti azt, hogy az önkormányzatok a demokráciának egy egészen alapvető intézményei hazánkban.

Gondolják meg, hogy a demokrácia azt jelenti: a többség uralma. De, hogy ha ez korlátok nélkül, közvetlenül, erőből érvényesül, ellensúlyok nélkül, fékek nélkül, az nem igazi demokrácia, az a többségnek a zsarnoksága. Szükség van ellensúlyokra, szükség van független intézményekre. És az önkormányzatok, azok vertikálisan a központi hatalommal szemben, igenis egy ellensúlyt képeznek. Az alkotmány és a törvények keretei között, de ellensúlyt képeznek, amivel élni kell. De hangsúlyozni kell azt is, hogy pontosan emiatt ez eredeti felhatalmazás miatt, ezek a demokrácia iskolái. Nagyon fontos, hogy ami az állam keretében nagyban lejátszódik, az minden egyes településen kicsiben működik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ez sokszínű legyen.

Az önkormányzatoknak a területén sokkal inkább alkalom van arra, hogy az egyes érdekek, közvetlenül megjelenjenek.

Visszautalva arra a tapasztalatra, amit az önök munkájának a figyelemmel kísérése alatt szereztem - hiszen, ha nem tudtam éppen eljönni, akkor üzentem, hogy legalább lélekben önökkel vagyok - megtanultam, hogy milyen fontos a polgármester személye. Hiszen, egyes vidékeken azért a körülmények és a feltételek nagyjából ugyanazok. Vannak szegényebb és gazdagabb vidékek, más-más természeti adottsággal. És ugyanazon a vidéken belül vannak olyan települések, amelyek virágoznak, és jó odamenni. Amikor az ember bemegy egy faluba, rögtön érzi, hogy ez rendben van, vagy, hogy nem igazán egy egység. Az, hogy melyik típusba tartozik az adott település, az bizony nagyon függ a polgármester személyétől. Mindenhol, minden negatív körülmény ellenére is lehet eredményeket létrehozni, ha olyan vezető van, aki tudja fogni a közösséget, és ki tudja hozni belőle a teljesítményt.

Egészen közeli tapasztalatomra kell utalnom, amikor meglátogattam most az árvíz sújtotta területeket. Ott is lehetett látni, hogy ahol a polgármester a helyén van, ott van védekezés és rend, és ahol nincs a helyzet magaslatán, ott hiába van katasztrófavédelem, rendőr és katonaság. A polgármester a parancsnok, ő mondja meg, hogy mit kell csinálni. És olyannak kell lennie, aki tud parancsolni az ilyen válsághelyzetekben is.

Tisztelt Polgármester Asszonyok, és Polgármester Urak!

Nagyon fontosak ezek a találkozók. Egyrészt szakmailag nyilván annyi probléma van, hogy ezeket meg kell beszélni, megvitatni, tapasztalatokat cserélni, ötleteket adni egymásnak. De azt hiszem, hogy még fontosabb ennél az együttlétnek az élménye. Ez az, amit szeretném, ha önök is mindig átéreznének. Én is azért jöttem ide, hogy ezt önökkel átérezhessem. Hiszen gondolom, hogy mind a szakmai megbeszélések, mind pedig ennek az együttlétnek az öröme az, ami önöknek a továbbiakhoz sok erőt fog adni. Ez én szívből kívánom!

Tállai András önkormányzati államtitkár előadása

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára – aki kinevezéséig Mezőkövesd polgármestere volt – az önkormányzati rendszer átalakításának programját ismertette a hallgatósággal. Mint elmondta, élete eddigi legnehezebb döntése volt az új feladat elvállalása. Döntését nagymértékben befolyásolta, hogy – polgármesteri tapasztalatai felhasználásával – ebben a beosztásban többet tehet a magyar önkormányzati rendszer reformjáért.

A korábban az Önkormányzati Minisztériumhoz tartozó önkormányzati és közigazgatási feladatok az Orbán-kormányban különváltak: önkormányzatiak a Belügyminisztériumhoz kerültek, ahol önálló államtitkárság alá tartoznak. A mai kormányzati erő kétharmados többsége lehetővé teszi az önkormányzati rendszer régóta szükségszerű átalakítását. Ennek része a lesz a közigazgatási szervek túlságosan magas számának csökkentése. Ma ugyanis harminchárom ilyen szerv működik hazánkban, míg Franciaországban mindössze huszonnégy, Portugáliában pedig húsz.

A közigazgatási hivatalok első lépésben megyei szinten szerveződnek újra, erős feladat- és hatáskörrel, erős kormányhivatalokká alakulva át. Ez hasznos lesz a lakosság, az önkormányzatok és az állam számára: az ügyfelek egy helyen intézhetnek el mindent, időt, energiát és pénzt takarítva meg, az önkormányzatok válláról több feladat lekerül, s a jelenlegi az átfedések is megszűnnek.

Az önkormányzati rendszerben tapasztalható anomáliákat is fel kell számolni, aminek első lépése a helyzetelemzés. Nem volt hatékony például az „Út a munkához” program, ami a sok pozitívuma mellett túlságosan nagy feladatot adott az önkormányzatoknak. Elmaradt a közszolgáltatások reformja, s a túlburjánzott a bürokráciát is drasztikusan csökkenteni kell. Meg kell teremteni az erős önkormányzati középszintet, újra kell szabályozni a főváros és a kerületek viszonyát, különös tekintettel a forrásmegosztás kérdésére. Tisztázni kell a polgármesterek jogállását, az alpolgármesterek választásának kérdését, illetve a polgármester és a jegyző viszonyát.

Tállai András kiemelt feladatnak nevezte a gazdálkodási anomáliák felszámolásának szükségességét is. Az állami támogatás folyamatos szűkülése miatt ugyanis drasztikusan megnőtt az önkormányzatok eladósodottsága, ami a jövőben nem folytatható tovább. Az októberi önkormányzati választás után 30-40 százalékkal csökken az önkormányzati képviselők száma, 72 nap helyett 60 napra rövidül a kampányidőszak, a polgármester pedig a képviselő-testületen kívülről is választhat magának alpolgármestert.

A helyi iparűzési adó beszedése visszaszállhat az önkormányzatok hatáskörébe.

Természetesen amennyiben egy település nem akar foglalkozni ezzel, nincs rá kellő apparátusa, úgy kérheti, hogy továbbra is az APEH végezze el helyette. Az egészségügy és az oktatás tekintetében is át kell vizsgálni az önkormányzatok szerepét, s bizonyos feladatok tekintetében az államnak át kell vállalnia a felelősséget. Meg kell határozni a közszolgáltatási minimumot is, hiszen ez alkotmányos kötelessége az államnak.

„Összességében az erős állam megteremtése a cél, hiszen az erős állam, erős országot és erős településeket jelent.” – összegezte előadását Tállai András. „Végre érdemi változásoknak kell bekövetkeznie.”

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter előadása