2019. október 21. , 12:02
Köszöntjük Orsolya nevű kedves olvasóinkat!
Eseménynaptár
H K Sz Cs P Sz V
   1  2  3  4  5  6
 7  8  9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31      

Önkormányzati hírek



Keresés:   
2008.07.02 00:32
Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozója – Határon átívelő lehetőségek

Hetedik alkalommal gyűltek össze a Kárpát-medencei magyar polgármesterek Gödöllőn, hogy kétnapos tanácskozás kereté­ben cseréljék ki véleményüket a legaktuálisabb kérdésekben. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége által szervezett tanácsko­zást június 29-30-án tartották a Szent István Egyetem aulájában. Hagyományosan az eseményen adták át a polgármesteri Ezüst­lánc-díjakat, valamint a polgármesteri Aranygyűrűt, azoknak a te­lepülésvezetőknek, akiknek kimagasló munkáját értékelték az elismeréssel.

A résztvevőket levélben köszöntötte Sólyom László köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke, aki több alka­lommal részt vett a találkozón, idén azonban személyesen nem lehetett je­len, mivel az egybe esett a Finnugor Népek Világkongresszusával.

Levelében a köztársasági elnök az önkormányzatokat érintő legsúlyo­sabb kérdésekről úgy fogalmazott: „Az Állami Számvevőszék legutolsó jelentésében „konfliktus decentralizá­cióként" jellemzi az önkormányzati feladatellátást, és azt is kimondja, hogy az egyre elaprózottabb un. kö­tött felhasználású normatív központi támogatásokkal az állam de facto kézi vezérlésűvé tette az önkormányzati rendszert. Másfelől a széles feladat-és hatáskörrel felruházott önkor­mányzatok működése, mint cseppben a tengert, visszatükrözi az állam egészét érintő akut problémákat..."

Sólyom László elismerését fejezte ki azért, hogy a találkozó több mint egy évtizeden keresztül hű marad ere­deti célkitűzéseihez. „Ez a példaérté­kű összefogás jelzi, hogy minden ma­gyart, aki Magyarország határain kí­vül, akár a Kárpát-medencében, akár másutt él, a magyar nemzet részének kell tekintenünk, ha ő is ezt az identi­tást vallja. Ezt az azonosságot a kö­zös anyanyelv, a közös múlt és az élő kultúra, a közös történelmi tudat ha­tározza meg. Meggyőződésem, hogy az államhatárokkal elválasztott és részben szétszórtan is élő magyar nemzet, mint nyelvi, történelmi és kulturális közösség - vagyis kulturá­lis nemzet - egy és oszthatatlan... A Világtalálkozó seregszemléje is a si­keres településeknek és azoknak a polgármestereknek, akik minden ne­hézség ellenére megmutatják, hogy lehetséges megteremteni az egészsé­ges szellemű közösségeket, és, hogy ez a szellemiség azután meglátszik mindenben, az utcaképtől kezdve a helyi intézményekig."

A nyitó plenáris ülésen Gémesi György MÖSZ-elnök, gödöllői polgármester megnyitója után Felcsúti Péter, a Raiffeisen Bank elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke szólt arról, hogy az Eu­rópai Unió lehetőséget ad a magyar nemzeti kul­túra képvise­letére is, s felhívta a fi­gyelmet arra, hogy azok a régiók, amelyek autonómiát élvez­nek, gazdasági növekedést, kulturális és tudományos fellendülést tapasztal­nak. Ebben az értelemben a székely­földi kulturális és területi autonómia terve az ott élő magyar kisebbség és a román nemzeti többség számára is előnyös lehet.

Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Új Magyar­ország Fejlesztési Terv megvalósítá­sáról, valamint arról beszélt, hogyan teljesítünk az uniós elvárások terén. Mint mondta, hazánknak nincs szé­gyenkezni való­ja, mivel az új on­nan csatlakozott országok között kiemelkedő ered­ményeket tu­dunk felmutatni. Kijelentette, Ma­gyarország jó arányban hasz­nálja ki az unió nyújtotta pályá­zati lehetősége­ket. Ehhez kap­csolódóan Szabó Hajnalka uniós tanácsadó arra hívta fel a részt­vevők figyelmét, hogy sokkal na­gyobb figyelmet kellene fordítani az önkormányzatoknak a pályázati lehe­tőségekre. Mint mondta, a legtöbb problémát az okozza, hogy sokszor csak késve, vagy egyáltalán nem jut el az információ az illetékesekhez, s így sok lehetőségtől esünk el. Kijelentette, ahhoz, hogy eredményesek lehessünk az unióban, többek között meg kell tanulnunk együttműködni, párbeszédet folytatni és hatékonyan érdeket érvényesíteni.

Az önkormányzatok helyzetéről tartott előadást Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, aki keményen bírálta a kormány önkormányzati politikáját. Mint mondta, gyakorlattá vált, hogy az önkormányzatok kapják meg azo­kat a feladatokat, amiket a kormány nem képes megoldani, ugyanakkor folyamatosan csökkentik a forráso­kat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az uniós elvárásoknak való megfele­lési elvárások még további terheket jelentenek, ráadásul ezeknek a kor­mány nem megfelelni akar, hanem túlteljesíteni azokat.

*

A világtalálkozó második napjának plenáris ülésén dr. Solti László akadémikus a SZIE rektora is köszöntötte a résztvevőket. Az önkormányzati szféra jelentőségét kiemelve szólt arról, hogy a nagypolitikát olykor éppen a települési vezetők, polgármesterek és önkormányzati képviselők szorítják rá arra, hogy tisztázzanak, megoldjanak régóta fontos ügyeket. A házigazda szerepét betöltő egyetemről elmondta, hogy a SZIE az ország egyik jelentős felsőoktatási intézménye. Kivált az agrárterületen mindenki ismeri munkáját és eredményeit. S miután a mezőgazdaság újból felértékelődött itthon és a világban, a SZIE szeretné kihasználni az ebből adódó lehetőségeket a felsőoktatási és más piacokon. Arról is szólt, hogy egészen a közelmúltig az egyetem szerepet vállalt a külhoni magyarok képzésében. Ez sajnos abbamaradt, de az intézmény határozott szándéka felújítani ezen tevékenységét is.

Szili Katalin, az Or­szággyűlés elnöke beszédében elmondta, hogy 2013-ig 270 milliárd forint áll rendel­kezésre a határon átnyúló térségek fejlesztésére. Igen jelentősek az igé­nyek az infrastruktúra javítására. Pél­daként említette az Ipoly-hidak építé­sét és a Kassát Miskolccal összekötő út 2x2 sávosra bővítését, mint a Felvi­dékkel való gazdasági együttműkö­dés nélkülözhetetlen alapjait.

A politikus beszámolt arról, hogy 2002-ben alakult meg a Kárpát-me­dencei magyar képviselők fóruma, melynek munkájában minden egyes szomszédos ország magyarként bevá­lasztott képviselői vehetnek részt. E testület működését országgyűlési ha­tározat emelte hivatalos rangra, majd oktatási, gazdasági, kulturális és al­kotmányjogi albizottságot alakított. A fórum 2007-ben magyar nemzetpoli­tikai koncepciót fogadott el, legköze­lebbi, szeptemberi ülésén a nemzeti együttműködésről szóló törvényter­vezet normaszövegét tárgyalja. Hoz­zátette: a fórum eddig minden doku­mentumát teljes konszenzussal fo­gadta el. Szili Katalin javasolta, hogy a Magyar Polgármesterek Világtalál­kozója is kapcsolódjon be e szervezet munkájába, elősegítve a nemzetpoli­tikai együttműködési stratégia megal­kotását. Az Országgyűlés elnöke azt is elmondta, hogy a fórum hamarosan létrehozza európai lobbiirodáját Brüsszelben.

Az önkormányzatiság és a gazdál­kodás kérdéseit érintette előadásában Kovács Árpád, az Állami Számvevő­szék elnöke, Gyenesei István önkor­mányzati miniszter pedig az önkor­mányzati reform elképzelésekről be­szélt a résztvevőknek. Kifejtette: semmiféle olyan reform nem lehet kívánatos, amely akárcsak rövid tá­von is sérti a települések vagy az ál­lampolgárok érdekeit. A reformokhoz elengedhetetlen a szakmai, politikai, érdekképviseleti és társadalmi támo­gatottság. Nem fogadható el az az ál­láspont, amely szerint kevesebb ön­kormányzatra lenne szükség, az ugyanis alapjaiban sértené a települési autonomitást, az önrendelkezés jogát.

Felolvasták György Ervin, az erdé­lyi Kovászna megye prefektusának üzenetét, őt - mint közölték - a ro­mán hatóságok nem engedték el a vi­lágkonferenciára, hogy elmondhassa a „Kisebbségi érdekérvényesítés ke­retei Romániában" címmel tervezett beszédét.

A kétnapos világtalálkozó a részt­vevő polgármesterek közös zárónyi­latkozatának elfogadásával fejeződött be. A dokumentumban egyebek mel­lett megállapítják: az önkormányza­tok pozíciója romlott, a támogatások reálértéke csökkent, az intézmények üzemeltetési költsége az emelkedő energiaárak miatt elviselhetetlen ter­het jelent. Mindez közrejátszik abban, hogy a települések több mint egyhar­mada jogosult az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűeknek szánt támo­gatásra. A zárónyilatkozat kitér arra is, hogy az önkormányzatok kötelező feladatának ellátásához az állam sok esetben nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges eszközöket, s ezek privát kézbe kerülése veszélyezteti a kötele­ző feladatok ellátását. Ezen belül az ivóvíz-ellátáshoz szükséges eszközök és szervezetek tulajdonát stratégiai kérdésnek nevezik. A zárónyilatkozat szerint a határon túli kapcsolatok gyengültek, megosztottság érzékelhe­tő, holott az összmagyar politika hosszú távon csak akkor válhat eredmé­nyessé, ha egységen alapul.

A zárónyilatkozatban többek kö­zött leszögezték, fontosnak tartják és elvárják, hogy:

-  a pályázati rendszer kialakításá­nál különös figyelmet kell fordítani az önkormányzatok és intézményeik által pályázható,  alacsony  önrészű, energiát megtakarító korszerűsítések­re, fejlesztésekre, megújuló energiák felhasználására, és az utólagos hőszi­getelési programban való részvételre.

-  a kormányzat egyenrangú part­nernek tekintse az önkormányzatokat, az önkormányzatokkal együtt dolgoz­za ki az európai tapasztalatok alapján, a Régiók Bizottságához hasonló jo­gosítványokkal, egy hatékony érdek­képviselet struktúráját és törvényi ga­ranciáit,   vizsgálja   meg   az   önkor­mányzatok   hatékony   részvételének biztosítására a két kamarás parlament létrehozásának feltételeit.

A zárónyilatkozatban a találko­zó résztvevői az alábbi javaslatokat fogalmazták meg:

- a kormányzat a kialakult finan­szírozási helyzetben hajtson végre egyszeri konszolidációt, melynek so­rán az önkormányzatokkal együttmű­ködve tekintse át a hitelállományt, indokolt esetben, az önhibájukon kí­vül hátrányos helyzetbe került, eladósodott önkormányzatok adósságát megfelelő feltételek mellett váltsa ki.

- az egészséges ivóvíz-ellátást te­kintse stratégiai ágazatnak, dolgozza ki annak feltételeit, hogy az ivóvíz el­látás egyetlen szegmensének privati­zációja se legyen lehetséges, és bo­csássa a még át nem adott rendszert és egyes elemeit az önkormányzatok rendelkezésére.

- a magyarok által lakott régiók, tájegységek készítsék el saját fejlesz­tési tervüket, melynek megvalósítása a helyi közösség önrendelkezésének az alapja.

- a Kárpát-medence települései osszák meg az önkormányzatok műkö­désével kapcsolatos tapasztalataikat, szakembereik vegyenek részt szemé­lyes tanulmányutakon, szervezzenek konferenciákat, a jól bevált módszere­ket egymásnak adják át, hozzanak létre egy Kárpát-medencei magyar önkor­mányzati szövetséget, az előkészítő munka elvégzésére felkérik a Magyar Önkormányzatok Szövetségét.



Látogatottság: 1825
Keresés

DÍJAK, ELISMERÉSEK

2018




2017






2016



2015




*

Városimázs filmek
Filmek - A Szecesszió Éve Gödöllőn
                                       

Időjárás

az

előrejelzése