Önkormányzati hírek

Egyhangúlag elfogadta a képviselő-testület november 24-én a Szent István Egyetem gödöllői központi területe szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának módosítását. A SZIE a VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Kft-t bízta meg a területére vonatkozó szabályozási terv elkészítésével. A terv elősegíti az egyetem fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását.

A településszerkezeti terv szerint a gödöllői kampusz teljes területe különleges övezetbe tartozik, s mint ilyenre helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben kell meghatározni a területhasználat célját, fajtáját, beépítési előírásait. Az egyetem saját igényeként is egyre égetőbben jelentkezett a részletes szabályok megalkotásának szándéka, hogy megfelelő alapja legyen fejlesztési elképzelései megvalósításának.

Az egyetem mintegy 180 hektárnyi területe a város közepén helyezkedik el. Keresztül halad rajta a Duna-Tisza vízválasztó vonala. Beépített területei egy nyugati–délnyugati fekvésű domboldalon helyezkednek el. A gerincvonalon túl mezőgazdasági és erdőterületek valamint az oktatás kísérleti terei találhatók. Az egyetemi város túlnyomó része a Szent István Egyetem kezelésében van, de találhatók ott magántulajdonú lakóépületek is, továbbá a Premontrei Szent Norbert Gimnázium ingatlan együttese, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet és a DMRV Rt. vízműkútjainak telkei.

Szeptemberben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal javaslata alapján gyakorlatilag az egész területet műemléki környezetté nyilvánították; egyes épületek országos műemléki védettséget is kaptak. A terület egy része az országos ökológiai hálózathoz tartozik, és Natura 2000 területek is találhatók a tervezési területen belül.

Az egyetem területén található épületállomány jelenleg még az alapítása idején meglévő állapotot, illetve a 60-as évekbeli fejlesztéseket tükrözi. Nemcsak az elavult épületek, hanem a strukturális felépítés is korlátjává vált a XXI. századi oktatási rendszer és kutatás-fejlesztés működtetésének. A mára műemléki védettséget élvező épületek alapvetően meghatározzák arculatát, de a fejlesztések bővítést igényelnek. A mezőgazdasági és erdőterületek védelme illetve a gyakorlati oktatásban és a kutatási tevékenységben való hasznosíthatóságuk megalapozása szintén követelményként jelentkezett. Mindezen fejlesztési szándékokat speciális adottságok is befolyásolják, melyek többek között a területen található vízműkutakhoz tartozó vízbázis védőterületek illetve a régészeti lelőhelyekként nyilvántartott területrészek.

Az egyetem belső közlekedési rendszere és a városi úthálózathoz való csatlakozási pontjai szintén felülvizsgálatot igényeltek. Az egyetem átmenő útja jelenleg a város egyik észak-déli átkötő útjaként működik, ez nagymértékben korlátozza az egyetemi terület viszonylagos zártságának biztosítását, az önálló egyetemi élet megvalósítását. A város párhuzamosan készülő, Palotakerti szabályozási terve tartalmazza egy olyan városi út nyomvonalát az egyetemi terület és a MÁV vasúti nyomvonala telekhatárán, melynek megépítésével kizárható az átmenő forgalom az egyetemről. A belső utak elöregedtek, szabályozatlan, eseti jellegű a kialakításuk, nem biztosítják a megkívánható közlekedési hierarchiát. A fejlesztési területeket is megfelelően fel kell fűzni a meglévő és felújítandó úthálózatra, melynek a jövőben műszakilag és forgalomtechnikailag is alkalmasnak kell majd lennie.

A telekstruktúra is felülvizsgálatra szorult. Több létesítmény szerepkörétől és nagyságától függetlenül közös telken áll. A hatályos előírásoknak megfelelően ezt rendezni kellett. Az Egyetemi Tanács által összeállított, majd jóváhagyott programterv alapján konkrét építési telkek kialakítási lehetőségét is megteremtették a fejlesztési elképzelések megvalósíthatóságához. Ezek közé tartozik egy 450 férőhelyes kollégiumi bővítés telekigényének megoldása.