A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. Törvény 16.§-ának /3/ bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 88.§-ának /1/ és /3/ bekezdésében foglaltak alapján Gödöllő Város Önkormányzata 1991. május 1-jén hozta létre a Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálatot.

A megalakult intézményhez csatolták a már 1990 óta működő Népkonyhát, a Szárítópusztán kialakított Hajléktalanok Átmeneti Szállását, és az 1997. november 1-jén hatályba lépett Gyermekek védelméről és a Gyámügyi igazgatásról szóló XXXI. Törvény alapján a Gyermekjóléti Szolgálatot.

 

Az intézmény által ellátandó kötelező feladatokat, létszámfeltételeket és szakmai képesítési előírásokat az alábbi jogszabályok írják elő:

 

- A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv.

- A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Tv.

- A 15/1998. (IV. 30) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

- A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szakmai feladatairól és működési feltételeiről rendelkező 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet és az azt módosító 6/2000. (VII.6.) SZCSM rendelet

- A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SZCSM rendelet.

 

A Forrás szakmai munkacsoportjai

 

- Családsegítő Szolgálat

- Gyermekjóléti Szolgálat

- Hajléktalan ellátás

- Népkonyha

- Gazdasági- és Pénzügyi Munkacsoport

 

A feladatok ellátásához az intézménynek rendelkezésére áll:

- a székhelyén lévő ingatlan a rajta található épülettel,

- a Szeretetkonyha működtetéséhez 2 db, összesen 53 m² alapterületű helyiség,

- a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának működtetéséhez a Szárítópusztán található lakóingatlan.

 

A Forrás épületének adottságai:

Az épület alapterülete 194,2m²; a következő helyiségekből áll:

- 1 intézményvezetői iroda

- 1 tanácsterem

- 2 iroda

- 1 gazdasági iroda

- 1 gazdasági vezetői iroda

- 1 interjú szoba

 

Az épületen belül egy hosszú folyosó húzódik, itt van lehetősége a klienseknek a várakozásra. Az intézményvezető dolgozószobáján kívül a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálat 1-1 dolgozószobával rendelkezik, az interjúszoba közös használatú. A gazdasági részleg külön helyiségben működik. Csoportos foglalkozások céljára egy 48 m² klubhelység áll rendelkezésre. 

 

A Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat megközelíthetősége jó. Akadálytalan elérése mind fizikai, személyi, tárgyi szempontból biztosított. A város főútvonalának mentén található.

Az épület az 1930-40-es évek körül épült családi ház, majd rendőrőrs volt, a Hazafias Népfront kezeléséből került az önkormányzat tulajdonába. Külsőleg és belsőleg is felújításra szorul, de ez a szűkös anyagi keretek miatt az intézményi költségvetésből nem megoldható. A házhoz parkosított kert és két raktár céljául szolgáló melléképület tartozik. (Igen leromlott állapotúak, életveszélyesek, ezért használhatatlanok.)

A működési hátteret Gödöllő Város Önkormányzata biztosítja, de az intézmény önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik.

 

Szervezeti felépítés

 

Az intézmény közalkalmazotti engedélyezett létszáma 15 főállású dolgozó.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak: 1 jogi tanácsadó, 1 pszichológus, 1 szupervízor.

 

2 főt közhasznú munkavégzés keretében alkalmaz.

 

Az intézmény szolgáltatási, szervezési és gondozási feladatokat lát el. Segítő tevékenységében nagy hangsúlyt fektet a preventív célú gondozásra.

 

Az intézmény nyitott, minden lakos számára elérhető szolgáltatásokat nyújt. Segíti a leszakadó, kiszolgáltatott embereket, különös figyelemmel a munkanélküliek, magányosok, kis jövedelműek, fogyatékosok, kisebbségek problémáira. Fontos feladatnak tekinti a Gödöllőn élő családok megerősítését.

 

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT SZAKMAI FELADATAI

 

A családsegítés következő feladatait jelenleg 3 főállású szakképzett családgondozó látja el.

- Egyéni esetkezelés keretében életvezetési, mentálhigiénés, gyermeknevelési - és gondozási tanácsadás.

- Közreműködés az önkéntesen segítséget kérő családok gondjainak rendezésében, az életvitelüket hátrányosan befolyásoló okok feltárásában illetve megszüntetésében.

- Az utóbbi évek társadalmi és gazdasági változásainak hatására megváltozott a családsegítő részleget felkeresők köre. A kisebbséghez tartozó, többszörösen hátrányos helyzetű ügyfelek mellett egyre több kisgyermekes fiatal család, egyedülálló kisnyugdíjas és átmenetileg nehezebb helyzetbe jutott alsó- középosztálybeli egyén és család kér segítséget. A családgondozók ennek érdekében munkájuk során rugalmasan alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez a diszkréció szem előtt tartásával.

- Segítségnyújtás a krízishelyzetben lévő, pszichés betegségekkel és kapcsolati konfliktusokkal küzdő egyéneknek és családoknak (válás, munkanélküliség, gyermeknevelési problémák, stb.).

- A családi és szociális feszültségek okainak feltárása során családlátogatás. Fontos a mikro- és makrokörnyezet megismerése a gondozási folyamat sikerének érdekében, és a potenciális segítőkkel való kapcsolatfelvétel (pl. rokonok, szomszéd, egyházak, intézmények, stb.).

- Információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

- Humán jellegű civil kezdeményezések létrejöttének ösztönzése.

 

A napi tevékenység legfontosabb jellemzői

 

- Az egyént környezetével egységben kezeli, vagyis nemcsak a gyermeket és szüleit, hanem a veszélyeztetett családot is gondozza.

- A gondozás nem egyszeri beavatkozás a család életébe, hanem folyamatos és egységes egészségügyi, pszichológiai és szociális támogatás, amelyet erre a feladatra kiképzett szakemberek végeznek.

- A lakosság szociális helyzetét folyamatos figyelemmel kíséri, és kezdeményezi új ellátási formák bevezetését.

- Az egyéni segítségnyújtás mellett hangsúlyt fektet a csoportos tevékenységekre is.

A családsegítés eredménye azonnal nem látható hosszabb távú, tervezhető folyamatot jelöl.

- Arra törekszik, hogy a zavar elhárítása után a képes legyen önállóan működni, megőrizze a működőképességét.

- A családgondozás 50%-ban „terep”-munka, 50%-ban ügyeleti tevékenység és adminisztratív munka.

- Tevékenységét nehezíti, hogy a családgondozó nem mindig találkozik együttműködésre hajlandó családdal, ilyen esetekben speciális beavatkozási módszerekre és tapasztalatra van szükség.

 

Fontos feladat a jövőben is az intézmény szolgáltató, segítő funkciójának megőrzése. Folyamatosan törekszik arra, hogy a kliens ne azonosítsa a hatósággal.

 

A bizalmas beszélgetést és az esetvitelt hátráltatja, hogy valamennyi családsegítős családgondozó, hajléktalan ellátással foglalkozó kolléga és közhasznú foglalkoztatott egy irodában foglal helyet. Így csak nagy tervezések árán valósítható meg a segítő beszélgetés.

Amennyiben nincs szabad helyiség, akár egy órát is kell várni. Előfordul, hogy türelmetlen a kliens és elmegy.

 

A családsegítés létszám normáit az 1/2000. SZCSM. rendelet az alábbiak szerint írja elő:

- intézményvezető 1 fő

- családgondozó 5 fő

- szociális segítő vagy tanácsadó 2 fő

 

A törvényi előírásokat betartva, valamint az esetszámok növekedését figyelembe véve a létszámfejlesztés elengedhetetlen, ami maga után vonja a meglévő ingatlan bővítését vagy cseréjét.

Szükséges a számítógéppark bővítése, és legalább 1 új telefonvonal, mert párhuzamosan folyik az ügyek intézése.

 

A JELENLEGI ÁLLAPOT A STATISZTIKAI ADATOK TÜKRÉBEN

 

Problématípusok

 

2003-ban a családsegítő szolgálatnál 827 kliens fordult meg. Ezek közül sokan többször, többféle problémával is megkeresték a családgondozókat.

 

Az új adatokat összehasonlítva az 1999-es adatokkal kimutatható, hogy az elmúlt öt év alatt a problémák megsokszorozódtak. Az állapotfelmérésből kiderül, hogy egyre több a segítségre szoruló anyagi–mentálhigiénés problémákkal és elmagányosodással küzdő ember. Emiatt nagyon gyakori a családok felbomlása, mivel a család tagjai a felgyülemlett problémákat nem mindig tudják megfelelően kezelni, így nagymértékben megnő a konfliktusok száma. Ezeken a problémákon nagyon gyakran csak szakszerű segítséggel lehet túllépni.

 

Szükséges a pszichológus és a jogász jelenléte is az intézményben. Az embernek, mint kommunikáló lénynek fontos sajátossága, hogy igényli problémáinak, nehézségeinek megbeszélését, kibeszélését. Ha ebben a pszichológusok és más emberi problémákkal foglalkozó szakmák, hivatások képviselői segítséget tudnak nyújtani, akkor nagyobb reménnyel vehető fel a küzdelem az elmagányosodott, elidegenedett ember megsegítésére. Így egyre kevesebben válnak pszichotikussá, és lesznek betegek, kezeltek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézményhez forduló emberek igénylik problémáik, nehézségeik kibeszélését, átbeszélését.

A társadalmi kirekesztődés által fenyegetettek (munkanélküliek, fogyatékos személyek, etnikai kisebbségek tagjai) egyéb alacsony jövedelmű csoportok aránya napjainkra tömeges méretet öltött.

 

A főbb problématípusok változása százalékos arányban 1999-hez képest

 

Életviteli: 32%-os növekedés tapasztalható

Családi kapcsolati: 93%

Lelki-mentális: 71%

Anyagi: 566%

Foglalkoztatási: 21-szeresére növekedett

 

A Családsegítő Szolgálathoz elsősorban a 18-59 év közötti korosztály fordul, de a 60 év felettiek is igénylik a segítséget.

 

A családsegítő esetkezelések jellege:

 

1. Szociális, mentális esetkezelésen belül az alábbi problématípusok fordulnak elő a leggyakrabban.

- információkérés

- ügyintézés

- segítő beszélgetés

- tanácsadás

- továbbirányítás

 

A gondozási folyamatban nőtt azoknak az eseteknek a száma, amelyeknél a probléma az egész családot érinti. Ez 1999-hez képest 636%-kal nőtt. Az egyént érintő eseteknél 277%-os növekedés figyelhető meg.

 

2. Pszichológiai esetkezelésen belül szintén emelkedett az esetek száma

Családot érintő esetekben 275%-os, az egyént érintően 133%-os a növekedés:

- tanácsadás

- konzultáció

- terápia (egyén, pár, család)

 

A családgondozók munkájának egyre nagyobb részét teszik ki az önkormányzat és más egészségügyi és szociális intézmények felkérésére készített környezettanulmányok.

 

A leggyakrabban előforduló esetek az alábbiak:

- rendszeres gyermekvédelmi támogatás felülvizsgálata

- rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kérelmezése

- üdülési támogatás

- cselekvőképességet korlátozó gondnokság

- kórházi felkérés

- családfenntartói támogatás

 

Jogi esetkezelés:

 

Minden második hét hétfőjén: 15-18 óráig.

 

2003-ban a nyilvántartás szerint 318 ügyfél kereste fel a jogsegélyszolgálatot. Az erre rászoruló ügyfelek díjtalan jogi tanácsadást kaptak. Szükség és rászorultság esetén beadványok, bírósági keresetek, előkészítő iratok elkészítéséhez is díjtalan segítséget nyújtottunk. A leggyakrabban előforduló esetek a gyermektartásdíj megállapítása, felemelése, állam által történő előlegezés kezdeményezése, ha a bírósági végrehajtási eljárás eredményre nem vezet, a gyermek apjának bírósági megállapítása.

A Tessedik Sámuel Anyaotthon lakói is állandó ügyfeleink.

A jogsegélyszolgálatot elsősorban gödöllőiek keresik fel, azonban néhány szadai  ügyfél is előfordul, mivel a szociális segítő szolgálatot ott is Gödöllő látja el.

A jogsegélyszolgálat eredményes működését bizonyítja a szolgálatot felkereső ügyfelek növekvő száma.

 

SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

 

Az 1993. évi III. tv. 65. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján:

(5) Az a települési önkormányzat, amely a családsegítő szolgáltatást önálló intézmény működtetésével biztosítja, az általános segítő szolgáltatáson túl speciális segítő szolgáltatást is nyújt. Ennek keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást is nyújt. Ennek keretében a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, a gyermekeket nevelő családok számára speciális programokat szervez.

 

Az alábbi klubokat működtetik:

 

- AA Klub:

Anonim Alkoholisták Klubja, mely olyan nők és férfiak társulása, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket, közös problémáikat, valamint segítenek egymásnak felépülni az alkoholizmusból. Összejövetelüket minden vasárnap 17 órától tartják.

 

Fele - Más Egyesület a Sérült Gyermekekért:

Céljuk a testileg, szellemileg sérült vagy tartósan beteg gyermekek, illetve ilyen gyermekeket nevelő családok segítése, támogatása. Összejöveteleiket minden hónap utolsó péntekén tartják.

 

Életmód klub:

A családsegítő részleg a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával pályázati forrásból új önsegítő csoportot hozott létre. Összejöveteleit minden hónap első keddjén tartják a Forrásban. Az önsegítő csoport létrehozásának célja az egészségügyi és mentálhigiénés kultúra népszerűsítése és a lakosság szűrővizsgálaton való részvételének ösztönzése a jobb egészségi állapot megőrzése érdekében.

 

Családi kohéziót erősítő program:

Ugyancsak az elmúlt évek eredményei közé tartozik a program. Célja, hogy mintát nyújtson a családi ünnepek és hagyományok megtartására, a szabadidő hasznos eltöltésére. A program keretében a családgondozók nagyszabású karácsonyi műsort és segélyakciót rendeznek.

 

A jövő elképzelései

 

Álláskereső klub: rendszeres időközönként meghívott szakember tartana előadást a helyi és a környékbeli munkahelyteremtő programokról. Az álláskeresők kérdésekkel fordulhatnak a szakemberekhez, és kötetlen formában felvilágosítást kapnak a legaktuálisabb lehetőségekről.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III.tv. 55.§-a alapján indítanák el az

- adósságkezelési tanácsadást (Korunk legnagyobb problémája az adósság kezelése. Nagyon sokan fordulnak az intézményhez rezsihátralék, ill. lakhatási problémákkal. Szükség lenne az adósságkezelési tanácsadásra.) A 2003-as statisztikai adatok alapján ez ügyben 402 kliens fordult az intézményhez segítségért.

- A torna klubot és a kiránduló klubot anyagi támogatás hiányában nem tudják működtetni. A jövőben újra kívánják indítani, megfelelő pénzügyi támogatás esetén.

 

A családsegítő szolgálat tevékenységei között szerepelnek még az alábbi segítségnyújtási formák:

- Ingyenes ruhavásár: minden kedden: 8 – 9 óra 30-ig

- Díjtalan közvetítési lehetőség: albérlet, munkalehetőség, gyermekfelügyelet, korrepetálás, házimunka, kisebb otthoni javítások, idős emberek felügyelete, beteglátogatás, háztartási gépek, bútorok, játékok.

 

Szolgáltatási tevékenységei keretében a családsegítő szolgálat aktív részt vállal speciális támogató, önsegítő csoportok megszervezésében és működtetésében.

 

Hajléktalanellátás

 

Az intézményben a Családsegítő Szolgálathoz rendelve 1991 óta működik hajléktalan ellátás.

 

Az ellátottak körébe tartozik minden gödöllői hajléktalanná vált ember, krízishelyzetben a városunkban ideiglenesen tartózkodó utazó hajléktalan, illetve nem hajléktalan, de a szociális étkeztetésre rászoruló egyén.

 

A hajléktalan ellátás szakmai feladatait és működési feltételeit a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többszörösen módosított 1993. évi III. törvény, illetve a Szociális és Családügyi Miniszter 1/2000.(1.7) SZCSM rendelete tartalmazza.

A hajléktalan ellátásban Gödöllőn biztosított szolgáltatási formák:

- Hajléktalanok Átmeneti Szállója

- Szeretetkonyha

 

Hajléktalanok Átmeneti Szállója

 

A Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Szárítópuszta 4. szám alatt működteti a Hajléktalanok Átmeneti Szállóját 10 férőhellyel. A szálló fenntartásáért két szociális munkás felelős. Munkájuk alapja a Szociális Munka Etikai Kódexe. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a hullámvölgybe került klienseket „szárazföldre segítsék”. Folyamatosan ellenőrzik a szállólakók életkörülményeit, és mutatják a „kátyúból” kivezető utat. Segítenek a hivatalos ügyek intézésében az egészségügyi és mentális problémák kezelésében.

 

Az Átmeneti Szálló ideiglenes elhelyezést biztosító intézmény, amely a 18. életévét betöltött, gödöllői gyökerekkel rendelkező hajléktalan férfiaknak áll rendelkezésére. A szálló házirend alapján működik. A szálló lakóival írásbeli megállapodást kötnek, mely részletesen szabályozza a nyújtott szolgáltatások igénybe vételének feltételeit.

 

Az 1/2000.(1.7.) SZCSM rendelet 105.§(1)előírása szerint a szálló biztosítja

- az éjszakai pihenést

- a személyi tisztálkodást

- az étkezés feltételeit

- a betegek elkülönítését

- a közösségi együttlétet

 

A hajléktalan embereknél megfigyelhető átlagosnál kisebb toleranciaszint miatt az együttélés során számtalan konfliktushelyzet keletkezik. Mindezt a szociális munkások szociális, mentálhigiénés munkával és egyéni esetkezeléssel segítenek megoldani.

 

A havonkénti lakógyűlés biztosítja a szolgálat vezetője és a szálló lakók közötti információcsere lehetőségét.

 

A lakói körben végzett gondozási tevékenység távlati célja a szállóról való továbblépés elősegítése és a társadalomba való visszailleszkedés motiválása.

 

A szálló térítésdíj köteles, napi díja 42 Ft/fő. A megállapított összeg jelképes. Célja az, hogy a lakó érezze, a mindennapi életért valamit tennie kell.

 

A kliensek többsége kimerítette a szállón eltölthető idő meghosszabbítását is, ami egy év. A körülményeket figyelembe véve kénytelenek visszafogadni őket. Nincs éjjeli menedék, ahová a szállóról való kiutasítás után mehetnének.

 

A lakók többsége 45 éven felüli, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, segélyből, támogatásból élő, illetve alkalmi munkát vállaló személy. Szinte mindegyikükre jellemző az alkoholfüggőség, (melyet már több alkalommal kezeltettek, eredménytelenül) így rehabilitációjukhoz, a társadalomba való reintegrálásukhoz, a folyamatos, következetes és szakértői munkán kívül megfelelő külső körülményekre lenne szükség.

 

Szeretetkonyha

 

A Szeretetkonyhát a Szabadság tér 10. szám alatt működteti a szolgálat.

 

Az önkormányzat rendelete szerint az öregségi nyugdíjminimum másfélszerese feletti jövedelemmel rendelkezők térítési díj fizetése mellett (2004-ben 77 Ft/ebéd) étkezhetnek a konyhán. Ilyen jövedelemmel nem rendelkezőknek az étkezés ingyenes.

40 személy részére biztosítanak hétfőtől szombatig napi egyszeri, több fogásos meleg étkezést, helyben fogyasztással. Vasárnapokra, ünnepnapokra hidegélelmet osztanak.

 

Helyi sajátosság, hogy a Szeretetkonyhán október 15-től május 15-ig munkanapokon estebédet osztanak. Munkanapokon 14,30-16,30-ig kapnak az arra rászorulók kétfogásos meleg ételt, melyet helyben fogyaszthatnak, de el is vihetnek. Körülbelül 20 adag kiosztására van lehetőség a Kalória Kht. jóvoltából.

 

Jelenleg 63 kliens veheti igénybe veheti a Szeretetkonyha szolgáltatásait.  A 63 főből mindössze 4 jövedelme haladja meg az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, azaz térítéskötelezett.

 

Szakmai szempontból, valamint a rászorulók érdekeit figyelembe véve az lenne az ideális, ha a népkonyha-szociális konyha, nappali melegedő, hajléktalanok átmeneti szállása egy komplex szociális ellátó egységként működne a városban, mindenki számára jól megközelíthető és elérhető helyen. Így könnyebbé válna a hátrányos helyzetűek reintegrálása a társadalomba, valamint a hajléktalan szállón lakók gondozása. Pénzügyi szempontból is kifizetődőbb lenne.

 

A Sztv. 87 §-a szerint a 30000 lakos feletti településnek biztosítani szükséges éjjeli menedékhelyet, nappali melegedőt és utcai szociális munkát. Mindenképpen indokolt a hajléktalan ellátást biztosító munkát összevonva működtetni. Célszerű lenne a családsegítéstől és a gyermekjóléti ellátástól elkülöníteni.

 

Forrás: A gödöllői önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciója, 2004