Hősök napi megemlékezés a máriabesnyői temetőben

A Hősök napja alkalmából hadisír szentelési ünnepséget tartottak a máriabesnyői temetőben május 25-én. A Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei Szervezetének kiemelt rendezvényén megjelenteket dr. Gémesi György polgármester köszöntötte, majd ünnepi megemlékezést mondott Harrach Péter frakcióvezető. A második világháború katonaáldozatainak sírjai helyén felállított emlékművet a Történelmi Vitézi Rend támogatásával a Varga és Fiai Kft. készítette.

A Hősök napja történetét, a hadisír gondozás mai állapotát és törekvéseit Maruzs Roland őrnagy, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztályának vezetője ismertette. G. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója a második világháború gödöllői katonai eseményeit foglalta össze.
A hadisír emlék a KDNP helyi szervezetét vezető Varga Árpádnak a kezdeményezésére készült, mondta köszöntőjében Gémesi György polgármester. Avatásával remélhetően évről-évre ismétlődő megemlékezést indíthatunk el hőseink emlékének ápolására.
Mindenhol új emlékművek jelennek meg az országban, több emberöltő után teljesülni látszik egy 1925-ös törvény rendelkezése, mi szerint emléket kell állítani hőseinknek. Nemcsak az I. világháborúban elhunytaknak, hanem a mindenkori magyar hősöknek – kezdte beszédét Harrach Péter országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezetője.
Egy-egy családban az összetartozás tudata nemcsak az élőkre terjed ki, hanem az elhunytak emlékére is. Elődeink tetteivel, életpéldájával együtt teljesek a családi hagyományok.
Ami a családra érvényes, érvényes a nemzetre is. A nemzet is visszaemlékezik a régen éltekre, különösen azokra, akik életüket áldozták a hazáért.
A politikus beszédében a haza és a bátorság fogalmát emelte ki. A haza a szülőföld és a szülőföldön élők szeretete. A bátorság minden korban mást jelent, például a harcot, a nemzeti érdekek képviseletét, a békés építő munkát. A mai bátorság a teremtett világ rendjének – így a házasság és a család értékének - a kimondásában, megvallásában is megnyilvánul, szem előtt tartva azt a követelményt, hogy senki nem mentett fel bennünket az igazság kimondásának kötelessége alól.
Bank László aszódi helytörténész és Fábián Balázs, a Gödöllői Városi Múzeum néprajzos muzeológus munkatársának kutatásai alapján G. Merva Mária múzeumigazgató elmondta, hogy 1944. december 12-én foglalták el Gödöllőt a szovjet csapatok Máriabesnyő és az Öreghegy felől. Az elaknásított Valkó irányában hetekig álltak a harcok.
A második világháborúnak körülbelül 300 halottja volt Gödöllőn. December 12. előtt a bombázások és a belövések, utána a szovjet hadsereg kegyetlenségei következtében vesztették életüket településünk lakói. 
A Dózsa György úti temetőben a sírok rátemetéssel már eltűntek. A premontrei temetőben ma is több katonasír megtalálható. A besnyői temetőben 20 magyar, 6 német és 6 szovjet katona  nyugodott egy sorban, egymás mellett. Két német tetemet autópálya építés során találtak meg. A német katonák földi maradványait a 90-es években exhumálták és azok a budaörsi katonai temetőbe kerültek. A magyar sírokra egy kivételével rátemettek, az utóbbi tövében egy nagy fa nőtt, a sírhelyet nem tudták értékesíteni, ott készült el az emlékmű.
A besnyői Szántai Sándor javasolta, hogy állítsanak emléket a katonáknak és leventéknek – ennek most jött el az ideje.
Sok nyitott kérdés van még a második világháború gödöllői eseményével kapcsolatban, önbecsülésünknek tartozunk azzal, hogy mindent megtudjunk, amit csak lehet, zárta gondolatait az igazgató.
A Hősök napja, május utolsó vasárnapja 1945-ig nemzeti ünnep volt, majd 50 évig nem lehetett megtartani, mondta Maruzs Roland őrnagy. Nemzeti feladatunk a hősök emlékének ápolása. E célból jött létre 2010-ben a háborús kegyeleti főosztály. Jelenleg országos hadisír felmérési program zajlik, minden önkormányzat bevonásával. Sajnos máig nem ismerjük ugyanis a két világháború hazai katonaáldozatainak teljes körét. Az őrnagy arról is megemlékezett, hogy Gödöllőn 1930-ban állították fel az I. világháborús hősök szobrát, Siklódy Lőrinc alkotását. amely közel 250 embernek állított emléket.
A hadisírt Turai János plébános és Csuka Tamás református lelkész szentelte fel, majd a megemlékezés koszorúit helyezték el. A műsorban közreműködött a Gödöllői Fúvószenekar Ella Attila vezényletével, Nemcsák Károly színművész, Benedek Krisztina népdalénekes és a Kiskalapos énekegyüttes. Szólót énekelt Hidvégi László.
Az emlékműnél Szántai Tamás játszotta el az Il silentio-t.

Videó: http://www.youtube.com/watch?v=7IIBuJGTNX8&feature=youtu.be






 

 

 

 

 

 

 

 

(c) Balázs Gusztáv felvételei